Csakis a hamis büszkeségünk áll a fegyverszünet útjában! – mondja az események forgatagában a Matthias Erzberger német államminisztert megformáló Daniel Brühl Erich Maria Remarque szívszorító művének első német nyelvű filmes adaptációjában. A Nyugaton a helyzet változatlan című regény 2 óra 28 perces, lélegzetelállító feldolgozása, bár kicsit profánul hangzik, a legjobbkor van a legjobb helyen. Egy világégés lehetőségét is magában hordozó, ostoba agresszió zajlik hosszú hónapok óta Európa keleti csücskében; soha nem látott acsarkodás vette kezdetét, melyet szavakkal és fegyverrendszerekkel vív a világpolitika, s amely levét, mint oly sokszor (vagy inkább mindig is), a hadszíntéren szenvedő kisember issza meg.
Ebbe a történelmi helyzetbe robban bele a mozi, mely a regény vállaltan háborúellenes, pacifista mondanivalóját ülteti át a vászonra. Remélhetjük, hogy ha másképp nem, titkos letöltéseken keresztül az orosz közönség is láthatja a művet, ugyanis a harctéri jelenetek nyers brutalitása láttán lélek nem marad érintetlen.
Remarque saját, közkatonai nézőpontjából írta meg halhatatlan klasszikusát, hiszen ő is átélte a háború borzalmait, majd írása napvilágra kerülése és a náci párt hatalomra jutása után hazájából történő elüldöztetését. Az I. világháború is arról szólt, mint a többi háború: míg a vezérlőtábornokok a hamis büszkeség érzésével tologatják csapataikat a terepasztalon, a lövészárkokban harcoló katonák (közöttük az író is) mérhetetlen fizikai és mentális kínokat élnek át nap mint nap. Edward Berger 2016 óta tervezi filmre vinni a világhírű regényt. Hat évvel az első elképzelések után a film a Netflixen kapott publicitást, vélhetően a mozizás világszintű válsága miatt is, illetve a finanszírozás okán, ugyanis a legdrágább német filmalkotásba a streamingszolgáltató is „beszállt”.
A történet Paul Baumer (Franz Kammerer játssza a főhőst) és társai szenvedését mutatja be a buzgó tettvágytól fűtött seregbe lépéstől a rémisztő kijózanodáson keresztül az érzéketlen gyilkológéppé válásig. Valósághűen nyers és brutális képsorok villódznak a harctéri jelenetekben. Központi szerep jut a véráztatta sártengernek, a benne fuldokló, vérző vagy éppen tűzben parázsló fiatal német katonáknak. A drámaian megkomponált csatajelenetekkel párhuzamosan a diplomáciai erőfeszítések is szerepet kapnak a filmben, melyeknek központi figurája a már említett Erzberger. Ő talán az egyetlen józan gondolkodású német politikus a történetben, s mint ilyen, meg is kapja „jutalmát”, a szerződés aláírása miatt később meggyilkolják.
A film méltó folytatása a Wolfgang Petersen-féle, 1981-es Das Boot (A tengeralattjáró) által kijelölt iránynak. Mindkét film a német emberek szembesítése történelmük kevésbé dicső, tragikus szeletével. Egy érett társadalomnak ezeket a traumatikus lépéseket is meg kell tennie a teljes megtisztulás felé. Mi még rá sem léptünk erre az útra, pedig nekünk is van egy Don-kanyarunk…
Nyugaton a helyzet változatlan. Amerikai–német film, 2022. Netflix
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/45. számában jelent meg november 4-én.
