Orbán Viktor kimondta: ha áprilisban nyer, végigviszi a Liget-projektet
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk, „válság ide vagy oda” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Zene Háza átadási ünnepségén, szombaton Budapesten. A kormányfő kiemelte: nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást. „Az európai energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk” politikai, katonai, gazdasági és kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve – fogalmazott.

Úgy vélte, máshol az ilyen intézmények a járvány miatt inkább bezárni, leépülni és visszahúzódni szoktak, miközben „nálunk itt áll teljes fényében” ez a lenyűgöző új intézmény. Ráadásul a Magyar Zene Háza nem magában árválkodik, hanem része egy hatalmas kulturális beruházásnak – tette hozzá.

Meglepetések nélkül: ilyen lett a Magyar Zene Háza
Ficsor Benedek

Meglepetések nélkül: ilyen lett a Magyar Zene Háza

A sok százmilliárdos Liget-projekt első eredményét a „világ legtöbbet csodált új épületeként” emlegették.

Orbán Viktor közölte: az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban – igaz, holtversenyben – az első helyen állnak az Európai Unióban. 2010-ben ugyan a középmezőnyben voltunk, „de jött a nemzeti alkotmányos fordulat”, és sikerült visszakapaszkodni az élre – mondta. Hozzáfűzte: a magyarok önképének fontos része, hogy „mi kultúrnemzet vagyunk”.

Kifejtette: minden új épület kockázat, csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást, de közmegegyezésnek tűnik, hogy Fudzsimoto Szószuke (Sou Fujimoto) kiváló munkát végzett. Úgy látja, a japán tervező alkotta térben „mi, magyarok otthon érezzük magunkat”, talán mert a két nép, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján tűnik. De az is lehetséges magyarázat – vélekedett –, hogy ez az épület „nem akarja megerőszakolni a környezetét”, inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, „és ez a magyar szemnek szép”, ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja.

Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra – játszotta Szakcsi Lakatos Béla
Magyar Hang

Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra – játszotta Szakcsi Lakatos Béla

A Magyar Zene Háza átadása alkalmából rendezett állami ünnepségen kezdett bele a Fidesz kampánydalába. Ősszel még azt mondta, nem akar a választás előtt semmibe se belekeveredni se a kormány, sem az ellenzék oldalán.

Inkább „áprilisban húzzuk el a nótájukat”

A miniszterelnök elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy „miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében”, és nem véletlen, hogy „a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga”. Látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, „a Napnál is világosabb, nekünk volt igazunk” – hangsúlyozta. Közölte: a baloldal védte, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt és ellenezte, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő. „Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revánssal foglalkozzunk”, de „ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el”, és inkább „áprilisban húzzuk el a nótájukat” – mondta.

„Épp itt volt az ideje, hogy a kormányhű civil alakulatok felvonuljanak”
Ficsor Benedek

„Épp itt volt az ideje, hogy a kormányhű civil alakulatok felvonuljanak”

A légszomjban szenvedő főváros lakóinak parkra van szükségük, nem múzeumi negyedre – Lányi Andrást és Schneller Istvánt kérdeztük a Városligetért nyitott új frontról.

A kormányfő felidézte: 2010-ben azt akarták, hogy a Liget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává, és így született meg a Liget-projekt, amely Európa legnagyobb kulturális beruházása. Köszönetet kell mondani Tarlós Istvánnak, akinek főpolgármestersége alatt a beruházások elindulhattak, az ő idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, „amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet” – vélekedett.

Hogy áprilisban „lezárhassuk a vitát”

Orbán Viktor megjegyezte: az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el, és bár kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet „kiejti őket az emlékezetéből”. Kiemelte: jelenlegi formájában a Liget-projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. Éppen ezért nagyon várják már, hogy „a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát” - mondta.

A Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza épületének részlete a megnyitó napján, 2022. január 22-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza épületének részlete a megnyitó napján, 2022. január 22-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a mai európai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát és annak küldetését. „Globalizáció versus keresztény alapok, brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben, bevándorlás versus családtámogatás, gender politika vagy gyermekvédelem” – sorolta. Úgy vélte, ez nem egy Nyugat-Kelet, hanem egy új Nyugat-Nyugat konfliktus, és ennek következtében a kulturális elidegenedés fenyeget. „Mi viszont Európát szeretnénk egyben tartani”, tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is – jelentette ki.

Orbán Viktor szerint ezért most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulni; a magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol és odafigyelést követel „ebben a bábeli zűrzavarban”. Ha van olyan magasabb rendű cél, amelynek az elérésére a zene – ideértve a magyar zenét is – alkalmas, akkor ez éppen az – mondta a kormányfő.

Ismert, Orbán Viktor 2019-ben azt mondta, hogy ha a fővárosiak nem szeretnék, nem folytatódik az építkezés a Városligetben. Tarlós István akkor elvesztette a választást, ám a munkálatokat és a további tervezést ennek ellenére sem állította le a kormány, inkább csak lassított rajtuk.

G. Fodor Gábor, az Orbán Viktorhoz közel álló politológus beszélt arról nemrégiben, a 24.hu-nak adott interjúban, hogy miként tekint a Fidesz és elnöke a vitás kérdésekre, az általuk hozott vitatott intézkedésekre és a választási győzelmekre: „a választók a vitákat a választáson kinyilvánított akaratukkal lezárták. Megerősítették tehát az összes olyan lépést, amit a kormányon lévők a felhatalmazásuk segítségével hoztak.”

Az ünnepségen egyébként Szakcsi Lakatos Béla eljátszotta a Fidesz választási indulóját és kampányszövegét.

A Magyar Hang december közepén bejárta a már elkészült Magyar Zene Házát, beszámolónkat itt olvashatja.