A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói és tanárai október 23-án délután a szabadságról, a bátorságról, a közös kiállás erejéről tartottak megemlékezést. Délután négykor a Műegyetem rakpartról indulva vonultak az Urániáig, ezzel emlékezve arra, „mi mindent lehet elérni, ha együtt cselekszünk.” Az eseményhez más egyetemek hallgatói, és különféle szervezetek is csatlakoztak.
A menet délután fél ötkor indult, négy órától gyülekeztek az emlékezők, a tömeg nem sokkal az indulás előtt a Gellért tértől a Műegyetem főépületéig megtöltötte a rakpartot, a szervezők többször arra kérték a résztvevőket, hogy húzódjanak a Petőfi híd irányába, így biztosítva a helyet a folyamatosan érkezőknek.
Több transzparenst látni a tömegben – „Jogászok a jogállamért”, „Mindannyiunk szabadsága” –, számos egyetem hallgatói álltak ki az SZFE mellett, és a legtöbb résztvevő a hallgatói blokád szimbólumává vált piros-fehér szalagot is viselte magán.
– A demonstráció békés jellegű, és elhatárolódik a pártpolitikától, ezért kérik, mindenki magánemberkét vegyen részt az eseményen – hangzott el. Az indulás előtt Fullajtár Andrea színésznő szavalta el a Nemzeti dalt, majd a tömeg megindult az Uránia felé.
A tömeg eleje átért a Szabadság hídon, a vége még a Műegyetem előtt volt, ezek alapján több ezer ember vehet részt a meneten. A szervezők arra kértek mindenkit, viseljen maszkot, és amennyire lehet, tartsa be a biztonságos távolságot.
A tömeg eleje megérkezett a Március 15. térre, ahol fáklyát gyújtottak, és így vonultak tovább az Uránia irányába.
Miután megtelt a Március 15. tér, a tömeg eleje a Ferenciek felé ment tovább, helyet adva az érkezőknek. A sor elején már lángoltak a fáklyák. A hangszórókból a Ha én rózsa volnék, és a Cifra palota szólt, a Ferenciek teréhez érve felhangzott a „Szabad ország, szabad egyetem” skandálás, majd a Kossuth-nótát énekelte a tömeg egy része.
A Ferenciek terén egy idős férfi emlékezését játszották le magnóról, aki diákként élte meg '56-ot. Onnan (többnyire) némán vonult a tömeg a forradalom hősei előtti főhajtásként. Szórványosan taps harsant fel.
A sor eleje már elhagyta az Astoriát, a vége pedig még alig érte el a Ferenciek terét – jelentették tudósítóink.
Megérkeztek a sort vezető hallgatók az Uránia előtt felállított színpadhoz, és ismét felhangzott a „Szabad ország, szabad egyetem” rigmus, majd a tömeg azt skandálta, „Veletek vagyunk”. A színpad kivetítőjén a Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara játszotta Beethoven Egmont Nyitányát.
– Tisztelt miniszterelnök úr! Gondolom, Ön most nem áll itt köztünk. Tisztelt, miniszterelnök úr, kiemelhetjük ezt a pillanatot a sok vészjósló közül, mert itt most nem csak egy ügyről van szó, hanem az összesről – fogalmazott Vilmos Noémi ötödéves hallgató. – Magyarország nem teljesít valami jól, már ki sem látunk a bajból, amit önök okoztak – tette hozzá. – Ha egy sikeres országot akar vezetni, ne vegye le a szemét az országról, amit vezetni akar. Ennyi ember hangja talán végre elér önhöz. „Már ki sem látunk a bajból, amit Ön, önök okoztak és felelősséggel tartoznak azért, hogy eltussolás helyett megoldják” – mondta. Hozzátette: „Forradalmat csinálni márpedig lehetséges”. Beszédét pedig így fejezte be: „Ahogy elnézem, a nemzeti együttműködés rendszere megteremtődött”
A Titkos Egyetem szerveződés képviselői mutatkoznak be, akik azért szerveződtek, mert ami most az SZFE-n történik, az több magyar egyetemen már megtörtént, vagy meg fog történni. Az egyik hallgató elmondta, neki most nem itt kellene lennie, hanem az egyetemi tanulmányaival kellene foglalkoznia, de mégis itt vannak, amíg nem hagyják a méltó körülmények között tanulni. – Minőségi felsőoktatást akarunk, de arra csak autonóm intézményekben van lehetőség, amit a hatalom nem enged – tette hozzá egy másik hallgató. A modellváltás nem önállósítás, hanem hatalmi terjeszkedés – fogalmazott. – Jól tudjuk, hogy korszerűsítés és racionalizálás alatt mit ért a hatalom: a korrupciót és az alattomos forráskivonást.
– A modellváltás mindenkit el fog érni, és a hatásai borzasztóak lesznek, ezt elkerülni csak autonóm hallgatóknak van esélye, a diákok szerveződjenek és cselekedjenek – szólították fel a résztvevő egyetemistákat. – Legyen a tudás érték, a beszéd párbeszéd, és az egyetem szabad – hangzott el a színpadról, majd újra felharsant a „Szabad ország, szabad egyetem” rigmus.
A színművészetis hallgatók '56-os összeállítása után a „100 színésznő kórusa” adta elő Selmeczi György Weöres Sándor „A célról” című verséből írt kórusművét.
Nagy Erzsébet pécsi tanár, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselője, elmondta, a PDSZ kezdettől fogva támogatta az SZFE hallgatóinak és tanárainak törekvését az állam által kijelöl illetéktelen kezek távol tartására. – Egy hajóban, ugyanazzal a széllel szemben hajózunk. A kormány módszeresen számolja fel az autonóm műhelyeket – fogalmazott. Emlékeztetett, a kormány egy tollvonással eltörölték az oktatási intézmények beleszólását a saját ügyeikbe. Hozzátette, a Nemzeti alaptanterv normakövető magatartást erőltet rá a tanárokra és a diákokra. – Ma a hatalomnak nem önálló emberekre, hanem rabszolgákra, és feltétel nélküli hívekre van szüksége – mondta el a közalkalmazotti törvény és a „rabszolgatörvény kapcsán”. – Az SZFE ügye mindannyiunk ügye, a hallgatók összefogása példaértékű, de jó lenne, ha nem csak tisztelőik, hanem egyre több követőjük lenne. Az egyetemen pedig nem ezredesekkel, hanem a választott szakemberekkel kellene rendezni a viszonyokat. Nincs szabad ország szabad oktatás nélkül – zárta beszédét.
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta. társai üzenetét hozza. „Veletek vagyunk, mellettetek állunk számíthattok ránk, mert mi tudjuk, mit jelent a jogtiprás” – mondta.
Elég volt a diktátumokból, arroganciából, agymosásból, jogfosztásból, mindenkinek joga van beleszólni a saját sorsába, ha kell ellenállni. Ahogy a hatalom hetekkel ezelőtt berúgta az SZFE kapuját, egyszerűen erőszak, ami ellen mindenkinek tiltakozni kell – mondta.
Hozzátette: Ha nincs egyetemi autonómia, nincs szabad oktatás, nincs jövőnk. Ha fogadjuk el, hogy az alattvaló szerepét osztják ránk, mi nem ilyenek vagyunk, mi harcolunk, értetek, veletek.
„Én fejet hajtok előttetek és köszönetet mondok. Ha ilyen a magyar ifjúság, akkor van remény. A lángot most ti őrzitek, vigyázzatok rá, ha baj van, szóljatok, mi ott leszünk, segítünk” – fogalmazott. Hozzátette: Csak együtt vagyunk erősek, 150 év jelképévé vált az elmúlt 50 nap.
Szkaliczki Andrea orvos hangsúlyozta, az új egészségügyi törvény egyes elemei üdvözítők, de a törvény nem csak a hálapénz eltörléséről, és az orvosok béremeléséről szól, nem jó sem az egészségügyi dolgozóknak, sem a pácienseknek. Sok helyen csak úgy működik az ellátás, hogy az orvosok, ápolók másodállásban dolgoznak, ezt a törvény megtiltja. Emiatt sok helyen egyszerűen megszűnhet az ellátás. Ezért kedvez a törvény a magánszektor bővülésének, de az ország nagy részének nincs anyagi háttere, hogy a magánszektorhoz forduljon. A koronavírus-járvány kezeléséhez jól képzett állami szereplőkre, és nem a magánszektorra van szükség.
A vezénylés kapcsán Szkaliczki Andrea elmondta, a törvény értelmében bárkit bármikor átvezényelhetnek akár több száz kilométerre a lakóhelyétől, elszakítva a családjától. Az egészségügyi reformok nem várhatnak tovább, de ilyen horderejű dologhoz, alaposan kigondolt, szakmai változtatásokra lenne szükség. Nem bölcs reform, hanem egy jogilag is hibás törvény lépne életbe, ami visszaveti a fejlődést. A társadalom egészsége az egyének egészségének függvénye, és ebben a legfontosabb az egészségügyi ellátórendszer. Ne hagyjuk, hogy az orvosok és szakdolgozók kiégjenek és elhagyják az országot. Ez a törvény nem teszi lehetővé, hogy a hivatásukat gyakorolják. Mi kiállunk a társadalomért, az egészségügyi dolgozókért, álljunk ki együtt egy emberhez méltó egészségügyért. Hajrá SZFE, hajrá magyar oktatás, hajrá magyar egészségügy, hajrá Magyarország – zárta Szkaliczki Andrea.
Mintha egy szakadék szélén állnék, valaki meglökne és már zuhannék is semmibe – mondta Kós Ágnes műtős szakasszisztens az új egészségügyi törvény kapcsán. „Nem emberi erőforrások vagyunk, hanem érző emberi lények” – fogalmazott, hangos tapsot kiváltva. Hozzátette: szép dolog a hivatástudat, de nem szép dolog visszaélni vele. Itt vannak a színművészeti diákok, akik példát mutatnak nekünk. „Free SZFE, free eü” – így búcsúzott.
Az este végén Horváth Aladár és a FreeRoma Group Titkos Egyetem című szerzeményét adták elő. – Az este véget ért, de ez az esemény talán valaminek a kezdete volt, egy olyan útnak, amelyen az atomjaira hullott társadalom magára talál – fogalmazott Vilmos Noémi, az SZFE hallgatója. – Mi kiállunk mindenkiért, mert csak akkor lehetünk szabadok, ha a másik ember is az.
Mielőtt a tömeg feloszlott volna, a demonstráció résztvevői elénekelték a Himnuszt. Ezt követően közölték a szervezők, hogy a demonstráció véget ért.
Mint ismert, az SZFE modellváltása miatt tiltakozó hallgatók augusztus utolsó napján foglalták el az egyetem Vas utcai épületét, azóta tart a blokád (később a hallgatók további két épületet is elfoglaltak). Az intézmény szenátusa a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium döntései elleni tiltakozásul szeptember elején lemondott, később a munkavállalók egy része sztrájkba lépett, és a hallgatókkal együtt tanköztársaságot alapított, amely a kuratóriumtól függetlenül elindította az oktatást. Az egyetem élére kinevezett új kancellár, az egykori gépesített lövészből lett intézményvezető, Szarka Gábor többször megkísérelt bejutni az épületbe, ám a diákok sorfala mindannyiszor megakadályozta ebben. Az új vezetés ultimátumot adott a hallgatóknak, és a tanároknak is, a maga részéről befejezettnek tekintve a tanköztársaságot. Szarka Gábor egy interjúban arról beszélt, az arctalan tömeg szétzúzza az egyetemet, és ezt az anarchiát be kell fejezni. A Fővárosi Törvényszék elsőfokon jogellenesnek találta az intézmény dolgozóinak sztrájkját.
Péntek délután Hadházy Ákos szervezett autós demonstrációt a közmédia Kunigunda útján álló épülete elé. Az országgyűlési képviselő elmondta, az SZFE menete miatt előbbre hozták a saját tüntetésüket, hogy aki akar, átérjen még a Műegyetem elé. – Amíg a piszkos és hazug propagandagépezet létezik, addig a piszkos és hazug hatalom hatalom is létezni fog – hangsúlyozta a demonstráción Hadházy Ákos. – Ahogy az 56-os hősök, úgy mi is azt üzenjük, hogy addig csináljuk, amíg győzünk, vagy bele nem pusztulunk.
