Míg 2007-ben a fiatalok alig 8 százaléka válaszolta azt, hogy érdeklődik a hangszertanulás után, mára ez az arány 29 százalékra növekedett. Ennél is jobb hír, hogy a szülők 63 százaléka szeretné hangszerre taníttatni gyermekét – fejtette ki lapunk megkeresésére a Hangszeresek Országos Szövetségének (Hanosz) főtitkára. Andrásik Remót annak kapcsán kerestük, hogy egy minapi, a Budapest Music Centerben (BMC) tartott konferencián elhangzott: a kormány által idén tavasszal elfogadott könnyűzenei stratégia alapján államilag támogatott kreatív házak jönnek létre a könnyűzene oktatása.
Mint most megtudtuk, az oktatási program kidolgozását a kormány a szakmai szervezetek – köztük a Hanosz – bevonásával képzeli el, a munka jelenleg tervezési fázisban van, az állam pedig finanszírozóként fog részt venni a könnyűzenei oktatásban. – A munkát azzal kezdtük, hogy csináltunk egy nagy és átfogó felmérést arról, hol milyen igény van egyáltalán a könnyűzenei képzésre. Az adatok kiértékelése még folyik, de az már most látszik, hogy sokkal jobb a helyzet, mint 15 évvel ezelőtt, amikor a Hanosszal a könnyűzene-tanulás népszerűsítését elkezdtük – fogalmazott Andrásik Remo. Szavai szerint emellett megkezdték az egyeztetéseket több vidéki önkormányzattal arról, hogy mivel tudják segíteni a képzés elindítását. Alapvetően mindenhol jó fogadtatása van a programnak és a lehetőségekhez mérten igyekeznek partnerek lenni. Van, ahol ingatlant keresnek a majdani rocksuli helyszínéül, van, ahol egyéb módon igyekeznek támogatni a kezdeményezést. – Tíz vidéki kreatív házról és egy budapesti könnyűzenei központról szólnak a tervek. A debreceni, a ceglédi és a budapesti rocksuli, illetve a tatai Peron tehetségközpont már jelezte együttműködését – tette hozzá.
A Hanosz főtitkára kérdésünkre beszélt arról is, kik és milyen módszertan szerint fognak tanítani. A tanári bázis egy részét a helyben már oktató, jó nevű magántanárok adnák, emellett együttműködést kötöttek a Kőbányai Zenei Stúdióval is, amelynek egykori növendékei szintén bekapcsolódnának az oktatásba. Mint Andrásik Remo fogalmazott, reményeik szerint a jövő év első felére végeznek a tervezéssel és elkezdődik a megvalósítás, az infrastrukturális feltételek megteremtése.
A rocksulik indításának ötlete nem előzmény nélküli. a Hangfoglaló Program keretében 2016-ban indult el a könnyűzenei oktatás alprogram, az egy évvel később indult Hangszert a kézbe! rendezvénysorozat kereteiben országszerte megrendezett hangszerkiállításokon pedig több százezernél is többen vettek részt. Utóbbi programot az elmúlt négy évben pályázatok útján 240 millió forinttal támogatták.
A rocksulik hálózata egyébként része a tavaly tavasszal elfogadott könnyűzenei stratégiának, amelyben öt évre összesen 23 milliárd forint áll rendelkezésre. A program felelőse Demeter Szilárd, aki tavaly június óta a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztosi feladatokat is ellátja amellett, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Demeter idén márciusban a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, a „világraszóló popkulturális és társművészeti központot” a Hajógyár és a Zichy-kastély együttesében húznák fel. A stratégia ötletével Demeter egyébiránt még 2020-ban állt elő, az akkor kalkulált 25 milliárdos keretben az oktatási program és intézet létrehozása mellett szerepelt új rádió, újság, megyei, járási központok is.
