A mai napon intézkedtem, hogy az Oktatási Hivatal azonnal bontsa fel a szerződését a Déryné Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. Ez megtörtént. A Déryné szakmai tartalmai a Nemzeti Köznevelési Portálról lekerülnek – írta Facebook-oldalán Lannert Judit, oktatási és gyermekügyi miniszter pénteken. – Fontosnak tartom, hogy a drámapedagógia továbbra is jelen lehessen az oktatásban, és a gyerekek, valamint a pedagógusok számára hozzáférhető legyen ez a tematika. Ezeket a tartalmakat a jövőben a szakma és a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium bevonásával, velük egyeztetve fogjuk kiválasztani – tette hozzá.
Lannert Judit néhány órával azután tette közzé a nyilatkozatot, hogy kiderült, az Oktatási Hivatal szerződést kötött a Déryné Programot felügyelő céggel. A gyermekek és fiatalok, illetve „a kulturális fejlettség növelésében érdekelt térségek, kistelepülések” számára színházi élményt kínáló kezdeményezés Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezetőjének ötlete nyomán jött létre, a Déryné Kft. tulajdonosa pedig a Nemzeti Színház, vagyis a teljes program Vidnyánszky Attila felügyelete alatt áll. Az immár évi közel 7 milliárd forintnyi közpénzből működő program kapcsán – ahogy arról többször írtunk a Magyar Hangban – számos különös költést találhattunk az elmúlt években.
– Az előző rendszerből még itt maradt politikai kinevezettek utóvédharca… Az Oktatási Hivatal kötött szerződést a Dérynével, nem a TISZA-kormány oktatási minisztériuma. Lannert Judit oktatási miniszter utasítást adott a szerződés azonnali visszavonására. A Déryné működését racionalizáljuk, eredeti céljait nem kétségbe vonva, de az ideológia vezéreltsége okán alapos átvizsgálásnak vetjük alá – írta Facebook-posztjában Nagy Ervin kulturális államtitkár. Lannert Judit és Nagy Ervin bejelentései az eredeti hírt követő felháborodást igyekeztek csillapítani, hiszen a Vidnyánszky Attila érdekeltségébe tartozó program újabb zsíros megbízását nem fogadta kitörő örömmel a színházi és színházpedagógiai szakma.
Vidnyánszky Attila körül áramlanak a színházi milliárdok
Sok milliárd forint megy a magyar színházi világban, arányos elosztás helyett azonban egy jól látható erőközpont körül gyűlik fel a vagyon: Vidnyánszky Attila kalandjai Váctól Szombathelyig.
– A Déryné Programmal – ahelyett, hogy átvilágítanák – a teljes színházpedagógiai társadalmat negligálva külön szerződést köt az Oktatási Hivatal. Nincs szakmai egyeztetés, nincs meghallgatás, nincs egy ember, aki rákérdezne, hogy mégis mi ez a böszme nagy intézmény, amit anno egyik pillanatról a másikra kreáltak Vidnyánszky tekintetes úr óhajára. Vajon ebben milyen szerepet játszik az a tény, hogy Sipos Imre kulturális államtitkár-helyettes felesége is a Déryné program munkatársa? – tette fel a kérdést Schilling Árpád rendező a Facebookon. – Mikorra várható az elmúlt tizenhat év színházpolitikai gyakorlatának ennél szakmaibb és etikusabb felülvizsgálata? Hogyan lehetséges, hogy a hazai színházpedagógia még mindig szenved, a legutóbbi, már „új” NKA a legrégebbi műhelyeknek egy fillért sem adott, miközben a Dérynében dőzsölnek a dilettánsok. Ezt mégis, hogy tűrheti el az oktatási és a kultúrális tárca? – folytatta a rendező.
2019 decemberében jelentették be, hogy elindul a vidéki kulturális életet felpezsdíteni célzó Déryné-program, amelynek keretében minőségi színházi produkciókat visznek az előadásokkal eddig rosszul ellátott kistelepülésekre. A kormány az induláskor 1 milliárd forintot biztosított a kezdeményezésre, és a továbbiakban is igen bőkezűnek bizonyult. Ahogy korábban már említettük, az idei évre csaknem 7 milliárd forintot kapott a program.
A színházi országjárás koordinálására létrehozott cég élére először Kulcsár Edit, a Nemzeti Színház dramaturgja, majd Kis Domonkos Márk, a Váci Dunakanyar Színház alapítója került, aki viharos körülmények között távozott a váci intézménytől. Ahogy azt a város korábbi, fideszes polgármestere, Fördős Attila által kezdeményezett 2018-as belső vizsgálat megállapította, Kis Domonkos Márk egyszerre töltött be vezető tisztséget a Váci Dunakanyar Színház Nonprofit Kft.-ben és a VéNégy Fesztivál Nonprofit Kft.-ben, ami önmagában még nem lett volna probléma, ám a két általa irányított cég között megszületett, összesen több tízmillió forintról szóló szerződések már annál inkább gondot jelentettek. Mivel – egyéb helyszínek mellett – a színház fogadta be a rendezvényt, az annak megvalósítására kapott állami támogatás a Kis és felesége, Péter Tamara vezette intézményhez került, vagyis saját magukkal szerződtek a közpénz elköltésére. Miután az összeférhetetlenség napvilágot látott, az igazgató távozott a VéNégy Fesztivál Kft. éléről (de felügyelőbizottsági tagként később visszatért), a helyére Péter Jenőné került, akiről a cégadatok alapján feltételezhetjük, hogy rokoni kapcsolatban áll a korábbi vezetőséggel. Tőle pedig Hajdu Márk András vette át a fesztivál irányítását, és ezen a ponton ismét körbe értünk: Hajdu a Déryné-program projektvezetője is egyben, vagyis Kis Domonkos Márk beosztottja. Kis, nem mellesleg a váci távozásának napján, 2020. március 1-jén már a Déryné Program vezetője volt.
A cég 2020 májusában 340 millió forintért megvásárolt egy Reitter Ferenc utcai ingatlant, amelyet néhány hónappal később közel 280 millióért felújíttatott, ez lett a Déryné Program bázisa. Ugyancsak 2020-ban 62,6 millió forintért vettek gépjárműveket (később további 44 millióért bővült a flotta), és több mint 27 millió forint jutott fitneszeszközök beszerzésére is. Az év végén és 2021 elején négy újabb ingatlan is a cég tulajdonába került, összesen 286,5 millió forintért – a vendégül látott színészek elszállásolására vásárolt lakásokat 2021 tavaszán közel 50 millióért alakíttatták át. Nem kellett aggódniuk a bérek miatt sem, az állami támogatás dinamikusan emelkedő fizetéseket eredményezett: amíg 2020-ban 49 alkalmazott után 167 millió forintot fizettek ki, addig 2021-ben 69 alkalmazottra több mint 414 millió forint jutott, az átlag tehát az évi 3,4 millió/főről évi 6 millió/főre emelkedett – 2022 végén pedig már csaknem 100-an dolgoztak a cégnek. Kis Domonkos Márk ügyvezetőként egyébként bruttó 900 ezer forintot keres(ett 2020-ban).
A legfrissebb beszámolóból pedig kiderül, hogy a társaságnak már 111 alkalmazottja van, az ügyvezető bére pedig bruttó 31,6 millió forint volt 2025-ben, vagyis havonta bruttó 2,6 millióval ismerték el munkáját.
„Sok milliárd kellene hozzá” – L. Simon kalandjai a közpénzzel
A politikus felháborodott a Fidesz pazarlásán, pedig az (állami) támogatás őt is mindig megtalálta: luxusautóktól a felesleges matricákig.
A Déryné Kft. egyik legizgalmasabb szerződése az az 500 milliós támogatási kontraktust, amelyet a (már L. Simon Lászlóhoz köthető) szombathelyi MMIK-val kötött 2021 júliusában. Akkor még a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság cége – Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. – is a szombathelyi központ tulajdonosai között szerepelt, a Déryné Kft. pedig a Nemzeti Színház tulajdonában állt már akkor is, vagyis a direktor úgy szerződött félmilliárd forint közpénzre, hogy a kontraktus mindkét oldalán ő maga állt.
A Déryné Kft. nem mellesleg a Magyar Hangot is helyreigazításra akarta kötelezni, sőt, sajtó- illetve polgári pert is kilátásba helyezett egy cikkünk miatt, amelyben véleményük szerint megsértettük a cég jó hírnevét. Az inkriminált szövegben két rövid bekezdést szenteltünk a programnak, és azt írtuk, hogy a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium nyilvánosan elérhető kifizetési listája alapján feltűnő, hogy a Déryné az április 12-i választások előtt néhány nappal kapta meg az idei évre vonatkozó közel 7 milliárdos állami támogatást.
A Déryné Kft. szerint ezzel azt a benyomást keltettük, hogy a Déryné Program a választást megelőzően, rendkívüli módon jutott volna hozzá olyan jelentős összeghez, amelyet „a közvélemény joggal értelmezhetne úgy, mintha a források kiosztása politikai időzítésű, sietségből végrehajtott támogatás lett volna”.
Lannert Judit aktuális döntése talán segít kontextusba helyezni Hankó Balázs minisztériumának március végi kifizetéseit, különös tekintettel arra, hogy a Déryné Program állami dotációi a korábbi évben főként júniusban érkeztek meg, vagyis nem volt nagy merészség azt feltételeznünk, hogy ezúttal a biztonság kedvéért még a választás előtt túl akartak esni a csaknem 7 milliárdos átutaláson.
