Igazi régészeti csemegére, az ókori Róma városának szent határát, a pomeriumot jelző egyik határkőre bukkantak olasz régészek a római császárság alapjait lefektető Augustus (uralkodott Kr. e. 27 - Kr. u. 14) híres mauzóleuma, az Ara Pacis (a béke oltára) alatt – jelentette az amerikai AP hírügynökség. A határkő Róma folyója, a Tevere (az ókorban Tiberis) partja mellett, a Via del Corso térségében egy csatorna áthelyezése miatt elrendelt leletmentő ásatáson került elő június 17-én.
A pomerium az ókori Róma katonai és politikai határát jelölte, a város felszentelt területén belülre például hadsereg nem léphetett be, mivel tilos volt a fegyverhasználat – kivéve a „civilbe” öltözött császári testőröket. Bár tőröket olykor becsempésztek, amiket aztán különböző politikai csetepaték alkalmával használhattak, ám ez szentségtörésnek számított.
A pomerium eretéről Titus Livius történetírónál találunk részletesebb leírást. A római nép története a város alapításától című grandiózus munkájában, a hatodik római király, Servius Tullius regnálásáról szóló részben ekképp összegez: „A pomerium, ha a szó puszta jelentését tekintjük, annyit jelent, mint »postmoerium«: tulajdonképpen inkább »circamoerium« (a fal két oldalán húzódó sáv), melyet az etruszkok, hajdanában, amerre a falakat építeni akarták, jóslatokat kérve és mindkét oldalról biztos határokat kijelölvén, szabadnak nyilvánítottak, valahányszor új várost alapítottak, mégpedig úgy, hogy sem befelé ne állhassanak épületek, és a külső oldalon is maradjon egy emberi művelés nélkül hagyott földsáv. Ezt a keskeny területet, amelyen akár lakni, akár szántani-vetni tilos volt, »pomerium«-nak hívták a rómaiak, nemcsak mert a városfal mögött feküdt, hanem azért is, mert a fal is mögötte húzódott; és valahányszor a népesség növekedésével kijjebb kellett tolni a falakat, egyszersmind a megszentelt határokat is kiszélesítették.”
A szent határokat az idők során többször is kitolták. Így történt ez Claudius császár uralkodásának (Kr. u. 41-54) idejében is. A most talált kő is ennek a kiterjesztésnek az emlékét őrzi. Ami külön érdekes, hogy a rajta talált felirat segítségével keltezni is lehet az új határok pontos kijelölését, amely ezek alapján 49-ben történt. Korábban a pontos dátum nem volt ismert.
A most előkerült édesvízi mészkőből készült táblát egy sajtótájékoztató keretében mutatták meg a nagyközönségnek. Az eseményen a római régészeti múzeumok igazgatója, Claudio Parisi Presicce arról beszélt, Róma alapítása a pomerium kijelölésével kezdődött, így minden ezt jelölő tábla egyúttal a város e szent aktusára utal. Róma jelenlegi polgármestere, Virginia Raggi szintén a kőtárgy jelentőségéről szólva kiemelte, az elmúlt száz évben mindössze tíz hasonló kő került elő.
A pomerium claudiusi kitolásának emléket állító feliratos táblát Augustus mauzóleumában állítják ki, az érdeklődök ott tudják majd megnézni az ókori Róma történetének eme darabkáját.
Érdekli a történelem? Lapunkban minden hónap első péntekén olvashatja Időgép mellékletünket! Ha pedig online is olvasná, az Időgép további cikkeiért kattintson ide! Ha a tudományos cikkek érdeklik, akkor a Tudomány rovatunkat érdemes figyelnie!