A megkérdezettek csaknem háromnegyede hallott arról, hogy Krasznahorkai László kapta idén az irodalmi Nobel-díjat – derült ki a Publicus Intézetnek a Népszava részére készített reprezentatív felméréséből.
Az intézet kérdéseire adott válaszokból kiderül, hogy a pártpreferenciák még egy ilyen, a magyar kultúrát és a magyarság egészét érintő nemzeti üggyel kapcsolatban is relevánsak, hiszen a magukat ellenzéki szimpatizánsnak vallók 84 százaléka volt birtokában az információnak, míg a kormánypárti szavazóknál az arány ennél 16-tal kedvesebb, azaz 68 százalék. Ebben a kérdésben érdemi szempontnak bizonyult az iskolai végzettség: a diplomások 83, legfeljebb 8 általánost végzettek 67 százaléka tudta a hírt, amit október 10-én hozott nyilvánosságra a Svéd Akadémia.
A kutatásból kiderül: a megkérdezettek több mint fele – 54 százaléka – nem tudott más Nobel-díjas magyar írót megnevezni, és azok aránya is mérhető – 2-3 százalék – akik a Sorstalanság filmes és színpadi feldolgozása, az íróról elnevezett intézet ellenére is más nevet mondtak a 2002-ben, tehát mindössze 23 évvel ezelőtt Nobelt nyert Kertész Imréé helyett.
A kormánypárti és az ellenzéki szavazók abban a kérdésben eltérően vélekednek, hogy van-e hordereje annak, hogy több magyar író külföldön – Németországban, Ausztriában – helyezte el írói hagyatékát. Erről a Fidesz híveinek nem egészen fele – 49 százalék –, míg az ellenzékiek túlnyomó többsége – 83 százalék – gondolja, hogy van jelentősége.
