Nem én voltam az egyetlen, aki folyamatos válságot jósolt, a 2008-as pedig csak előjátéka volt a nagyobbnak – erről beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Spiró György. Az író legújabb esszékötete, a Malaccal teljes éveink nemrég jelent meg, az idén online megtartott Margó Irodalmi Fesztiválon virtuális beszélgetés keretében mutatták be. A rövidke kötetben három szöveg olvasható, egy visszaemlékezés a hatvanas évek kollégiumi éveire, illetve két közéletibb jellegű írás a 89-es váltásról, valamint a középosztályok rettegéséről és a populisták sikerének titkáról.
Spiró A rettegő középben komoly konfliktusokat vetít előre, de már egy 2012-es Magyar Narancs-interjúban is azt mondta: szokatlanul hosszú békekorszak ez a mostani Európában. Számít rá, hogy a koronavírus-járvány akár újabb háborúkat is hozhat? És mennyire lesz súlyos a most kirobbanó (gazdasági) válság?
– 1962-ben a kubai válság idején épp hogy megúsztuk a világháborút. Azóta a fegyverek csak fejlődtek, és hihetetlen mennyiségben szaporodtak. A fegyvereket pedig ki szokták próbálni. Ezzel nem azt mondom, hogy nem lehet megúszni itt Európában, de minden egyes békeévvel növekszik a háború esélye. Nem biztos, hogy könnyű lesz megúszni az Egyesült Államok és Kína valamilyen összecsapását. Többnyire lokális konfliktusokba torkollnak a feszültségek, ahogy az I. világháború előtt, vagy a II. vége óta láttuk. Ha közvetlenül nem akarnak összecsapni, hát kiszervezik a harcokat máshova. Szíria a példa, és népirtások másutt is voltak – fejtette ki a Magyar Hangnak.
Az írót kérdeztük a Kilencek csoport tagjairól, politikai szekértábor-harcokról, valamint a Térey-ösztöndíj megítéléséről is. Kiderült, ő maga biztosan nem ítéli el, hogy valaki él a kínálkozó lehetőségekkel. – Nem gondolom, hogy az ő döntésük kívülről erkölcsileg megítélhető. Csapdahelyzet, mert a piac nem tartja el az írókat, különösen, hogy korábban népszerű publikálási lehetőségeket szüntettek meg. A kedvenc példáim az ifjú népi tehetségek a Rákosi-korszak kezdetéről. (...) Az ifjak éltek a lehetőséggel, és nem lehet kárhoztatni őket. Abban a pillanatban, amikor észlelték a bajt, megírták. (...) Nem gondolom tehát, hogy a fiataloknak vissza kéne utasítaniuk a lehetőségeket. Ha nem kell ilyen-olyan rémes munkákból összeszedni a megélhetésükre valót, írhatják a műveiket. Ettől még nem adták el a lelküket az ördögnek. Az a kérdés, mit hoznak létre – mondta interjúnkban Spiró György.
Kellett kompromisszumokat kötnie a Kádár-rendszerben? Miért írta meg a Jönnek című, nagy vihart kavart versét? Miért gondolja, hogy a mai jó dolgok is 56-ból következnek? Aggasztja az egymástól való elidegenedés, amit a járvány hozhat magával? Milyen változásokat hozott eddig az életében a karantén? Bezárkózott? Ezek is kiderülnek a Spiró Györggyel készült interjúnkból, amit legújabb, 2020/24. számunkban olvashatnak.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 24. számban? Itt megnézheti!
