Szép számmal akad olyan művész, akinek az életműve az évek alatt szétszóródott a világban, így hiú ábránd abban reménykedni, hogy azt a nagyközönség valaha egyben megnézheti. Az olyan, mint a nagy flamand festő, ifjabb Pieter Bruegel (1564-1638) műveiből halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából október 2-án Bécsben nyílt és 2019. január 13-ig látogatható kiállítás valódi, egyúttal megismételhetetlen unikumnak tűnik.
De mit tehetünk, ha erre még sincs lehetőségünk, viszont jó lenne mégis valahogy egyben gyönyörködni egy-egy festő munkáin? – tehetjük fel a kérdést. Erre próbál meg egy lehetőséget kínálni a hágai Mauritshuis Múzeum és a Google Arts & Culture elnevezésű programja: építenek egy virtuális kiállítótermet. A kísérlet kiszemelt alkotója ugyancsak németalföldi, ám nem a reneszánsz, hanem a holland barokk egyik igazi nagyágyúja, Johannes Vermeer (1632-1675) lesz. Az amerikai The New York Times napilap beszámolója szerint a Meet Vermeer névre keresztelt tárlat tulajdonképpen egy mobiltelefonos applikáció, amely minden olyan készülékre letölthető és használható, amelyik rendelkezik kamerával.
[caption id="attachment_12584" align="alignleft" width="431"]
Vermeer egyetlen állítólagos arcképe az 1656-os Kerítőnő című festményén[/caption]A „látogató” barangolhat a termek között, és egészen közelről is megvizsgálhatja a mindössze 43 évet élt festő képeit. A legteljesebb élményt persze az olyan mobilok nyújthatják, amelyek egyúttal virtuális szemüvegként is használhatók. Ugyan, ahogy arról az ötletgazdák is beszéltek, a képek elérhetőek az adott múzeumok honlapjairól, ám az applikációt úgy készítették, hogy olyan élményt nyújtson, mintha az ember tényleg ott állna Vermeer alkotásai előtt, s ennél legfeljebb valóban a valós megtekintés legyen élethűbb.
Ezt pedig úgy próbálták elérni, hogy a művész elérhető képeit a lehető legjobb felbontásban digitalizálták be. A korabeli középosztály megörökítőjeként ismert Vermeer élete során állítólag mintegy 45 festményt készített, a nemzetközi kutatás pedig ma 36 darabról tartja úgy, hogy az egész életében Delft városában alkotó mester keze munkáját dicséri. A tudósítás szerint a hágai Mauritshuisban őrzött három, köztük talán a legismertebb, 1665-ös Leány gyöngy fülbevalóval vagy Turbános nő mellett a New York-i Metropolitan öt, a washingtoni Nemzeti Galéria és az amszterdami Rijksmuseum 4-4, a szintén New York-i Frick Collection három, a párizsi Louvre két Vermeer-képet dobott be a közösbe. Sőt, még az Isabella Stewart Gardner Múzeum is küldött egy nagyon jó felbontású fotót a holland mester A koncert című képéről, amit egyébként még 1990-ben elloptak a bostoni kiállítóteremből. S hogy a kép teljes legyen, a magánkézben lévő alkotások, így a teljes életmű, összesen tizennyolc helyszínről egyben átlátogatható.
[caption id="attachment_12587" align="aligncenter" width="984"]
A Meet Vermeer telefonos applikáció (Forrás: Mauritshuis/Google Arts & Culture)[/caption]Kérdés persze, miként az az amerikai beszámolóban is szerepelt, hogy a technika adta lehetőségek hatására vajon kevesebben mennek-e majd el a jövőben megnézni az eredeti műveket? A Mauritshuis igazgatója, Emilie Gordenker szerint nem valószínű. Viszont az egyre jobb digitális eszközök szerencsére egyre több lehetőséget adnak arra, hogy mind élethűbben megtekinthetőek legyen olyan – nem csak művészeti, hanem például régészeti emlékek, együttesek, amelyek ma nincsenek egyben, viszont akár virtuálisan is óriási élményt tudnak úgy nyújtani.
