Lehet-e még nagy visszatérése Emir Kusturicának? Már ami a nagyjátékfilmeket illeti, merthogy dokumentumfilmet, minisorozatot az elmúlt években is rendezett, és a The No Smoking Orchestrával folyamatosan koncertezik. Játszottak már a Müpában és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, szombat este pedig a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválra (ATAFF) érkezik a zenekar. A fellépés zárja az öt napos fesztivált, amelyre, ahogy végre tavaly, úgy idén is sikerült neves külföldi művészeket meghívni. A járványidőszak megviselte a szolnoki rendezvényt is, de másokkal ellentétben nem maradt el egyik évben sem, még 2020-ban is sikerült megtartani. Már Csupó Gábor vendégül látásának is örülni lehetett az évben, amikor elmaradt például a miskolci Cinefest is, a fővárosi BuSho filmfesztivál külföldi meghívottjai pedig az utolsó pillanatig nem tudták, jöhetnek-e majd. Tavaly már eljött Szolnokra a Leány gyöngy fülbevalóval rendezője, Peter Webber, illetve a Climax (Eksztázis) látványtervezője, Jean Rabasse, mindkettejükkel készítettünk interjút.
Az idei ATAFF legismertebb vendége a Macska-jaj és a Cigányok ideje rendezője, akinek utóbbi filmjét le is adják az idei fesztiválon. Válogatni egyébként lenne még miből, az említett két klasszikuson túl is. Ahogy A papa szolgálati útra ment, úgy Az élet egy csoda is emlékezetes filmjei a rendezőnek, legutóbbról pedig a 2016-os Tejben, vajban, szerelemben című filmet érdemes említenünk. A Velencei Filmfesztiválról akkor díjjal is távozhatott Kusturica, háborút sem nélkülöző története sokakat megérinthetett. Azóta sajnos egy valóságos háború árnyékában kell élnünk, amely nem kedvez Kusturica nemzetközi pályájának sem, tekintve közeli viszonyát az orosz vezetéssel. Putyin-pártiságát a jelek szerint őrizte az ukrajnai invázió mellett is, erre utal mindaz, amit még márciusban elmondott. Nem sokkal a háború előtt pedig elvállalta, hogy az orosz hadsereg színházának főigazgatója legyen, amiért egy cseh fesztivál vissza is vonta tőle korábbi díját.
A politikai viták persze ettől még mit sem vonhatnak le filmes és zenei érdemeiből, művei korszakosságából. Együttesével a rumba balkáni verzióját kínálják, kifejezetten koncertre termett zene ez. Érdemes persze otthon is belehallgatni.
A fesztiválra érkezik még a Leonardo DiCaprio főszereplésével készült Kapj el, ha tudsz látványtervezője, Jeannine Oppewall. Mesterkurzust tart az Oscar-díjas Mindenki rendezője, a legutóbb Az unoka című filmmel jelentkező Deák Kristóf. A nemzetközi verseny- és magyar rövidfilmek vetítése mellett szokásosan színesítik a fesztivált koncertek, könyvbemutatók és kiállítások. A martfűi rém rendezője, Sopsits Árpád Saját kéz címmel írt könyvet, erről is beszélgetnek az idei rendezvényen, ahogy az idén hetvenéves Csupó Gábor pályáját összefoglaló kötetről szintén. Csupóval tavaly mi is interjúztunk, elsősorban a Fecsegő tipegők sikeréről. Többek között elmondta: „Akkoriban, amikor mi ezt csináltuk, a Simpson család volt az egyetlen olyan sorozat, ami máshogy nyúlt a dolgokhoz. A többiek óvakodtak például a szarkasztikus humortól vagy épp a gyerekek perspektívájától. Ebbe személyesen is belekóstolhattam, mielőtt elindítottuk a stúdiónkat. A Hanna-Barberánál ugyanis azt láttam, hogy a sorozatokat szinte egy kaptafára, futószalagon gyártják.” Mesterkurzust tart továbbá Kusturica is, a rendező filmnyelvi kérdésekről, a valóság elemzéséről és modellezéséről fog beszélni.
Az idei szolnoki filmfesztiválon olyan játékfilmek versenyeznek, mint a kommunista időket megidéző lengyel Nem hagytak nyomokat, a cseh falusi őrületet vígjátékba öntő A falu szeme (Somewhere Over the Chemtrails), vagy Goda Krisztina tévéfilmje, a Gárdonyi-adaptáció Ida regénye. Utóbbiról a veszprémi Mozgókép Fesztiválon kérdeztük még a rendezőnőt. Az ATAFF filmjeiről a későbbiekben részletesebb kritikákat is közlünk.
