Vadlúdles Tatán

Vadlúdles Tatán

A Madárkalauz (Fotó: Lukács Csaba/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Négy évvel ezelőtt, hasonlóan szép őszi időben a Central Parkban sétáltam, amikor arra lettem figyelmes, hogy méregdrága fotósfelszerelést cipelő emberek sietnek egy irányba. Utánuk eredtem. Egy kis tavat álltak körbe, profi teleobjektívjüket a víz felé irányítva. Kacsák úsztak a tóban, az egyik picit színesebb volt a többinél. Másnap a The New York Timesban olvastam a szenzációt, hogy egy arrafelé nagyon ritka ázsiai mandarinréce bukkant fel, attól őrültek meg a madárkedvelők.

A 67 milliós Nagy-Britanniában évente legalább hárommillió ember megy madárlesre, de más európai országokban is vannak milliós taglétszámú madártani egyesületek. Turizmust is lehet építeni erre, a különféle távcsövek és teleobjektívek gyártására külön cégek szakosodtak, igen szép profittal. Itthon is tízezres a rajongótábor – madarászok körében terjed a legenda, hogy volt, aki nagybevásárláskor hagyott ott csapot-papot, mert a telefonjára megérkezett a titkos üzenet egy különleges madár hazai felbukkanásáról.

Bütykös ásólúd, nagy lilik, lappantyú, guvat, füstös cankó, örvös légykapó, zöldike, csuszka, jégmadár és rövidkarmú fakusz – a tatai Öreg-tó és környéke elsősorban a vadludak gyülekezőhelyeként vált európai hírűvé, de számos védett, fokozottan védett madárfaj pihenő- és fészkelőhelye is ez a vidék. Tatán a természeti és épített környezet egymásba fonódik, az állatokat európai viszonylatban is egyedülálló módon, a város szívében, szinte testközelből lehet megfigyelni. Még túracipőre sincs szükség, a mesterséges tavat akár körbe is lehet biciklizni, hogy a legjobb szögből figyelhessük meg a pihenő állatokat. A település néhány évvel ezelőtt Ramsari Város rangot kapott: évtizedek óta az egyik legfontosabb nemzetközi vizes élőhelyekről és vízimadarak védelméről rendelkező listán szerepel mint ramsari terület, illetve része az EU ökológiai hálózatának, a biológiai sokféleséget védő Natura 2000-nek is.

Tata nemcsak történelmi, de természeti értékei miatt is különleges turisztikai desztináció: szeptember végétől március közepéig Skandináviából és Szibériából – Hollandia és Németország érintésével – érkező vadludak veszik birtokukba az Öreg-tavat és környékét. Már csak a lenyűgöző látvány miatt is érdemes ilyenkor felkeresni a „vizek városát”, de ha több időt szánunk a környék felfedezésére, akkor több mint kétszázféle madárfajjal találkozhatunk errefelé.

Itt tényleg összefonódik a természet és az ember – ezt a filozófiát követi az egykori Esterházy-birtok egyik épületében több mint tizenhárom éve működő Platán is. A vállalkozás már a kezdeti évektől, a tóparton működő Platán Bisztróval felhelyezte Tatát az ország gasztronómiai térképére. Az utóbbi időben a vidék egyik legszínvonalasabb vendéglátóhelyévé vált, köszönhetően elhivatott csapatának és a Pesti István Michelin-csillagos séf, illetve Varró Zoltán belsőépítész együttműködéseként megvalósult átalakulásnak. Ennek eredményeként jött létre a Platán Gourmet Étterem, amely idén második alkalommal kapta meg a Dining Guide-tól az Év Legjobb Vidéki Étterme címet, majd pedig két Michelin-csillaggal is jutalmazták.

A névadó fát, amelyet az Esterházy család 1785-ben hozatott Versailles-ból, és ami ma már a város egyik ikonikus növénye, a Platán csapata vette gondviselésébe több mint 13 éve. Most tovább is léptek: az étterem és helyi természetvédők összefogásának köszönhetően megjelent a Madárkalauz című, magyar és angol nyelvű könyv, mely a környék élővilágát, az itt élő és telelő fajokat mutatja be, de felhívja a figyelmet a vidék ökológiai értékeinek megőrzésére is. A kötetet Csonka Péter, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gerecse Tájegységének osztályvezetője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi vezetője írta, a részletgazdag illusztrációkat pedig Kókay Szabolcs, az egyik legnevesebb hazai természetfestő készítette.

– Ezt a Madárkalauzt nyitott szemmel és füllel érdemes használni, csak így tudjuk megtapasztalni azt a csodát, amit a természet nyújthat számunkra. A természetben az összes érzékszervünket ki kell nyitnunk, és elengednünk minden olyan gondolatot, amely hátráltatja ezt a bensőséges élményt. A természetben meg kell tisztulni, fel kell töltődni. A természetjárás, a madármegfigyelés nemcsak közösségteremtő erővel bír, de tudományosan bizonyított tény, hogy jótékony hatással van az egészségünkre, lelkünk és szellemünk kiegyensúlyozott működésére, ezért is fontos, hogy a természet szeretetét gyerekeinknek is átadjuk, magunkban megtartsuk – mondta Csonka Péter a bemutatón. A könyv részletes információval szolgál arról, hogy a környéken pontosan hol, mikor, milyen madarakat érdemes keresni és lehet megfigyelni. Az időzítés tökéletes: most indul a vadlúdszezon, és ha szerencsénk van, esténként akár hetven-nyolcvanezer példányt is megfigyelhetünk!

Csonka Péter a főszervezője a Tatai Vadlúd Sokadalomnak is – tavaly összesen 183 önkéntessel hozták tető alá az év egyik legnagyobb hazai madártani eseményét, ahol rekordszámú, 64 500 vadludat számoltak meg. Hagyományosan november utolsó szombatján szervezik meg az eseményt.

A Madárkalauz megjelenésével egy időben kiállítás nyílt Kókay Szabolcs illusztrációiból az Esterházy-kastélyban, a tárlat egy hónapon keresztül látogatható. A Platán weboldalán licitálni is lehet két festményre, a befolyt összeget a Tatai Mecénás Közalapítványnak és a Tatai Vadlúd Sokadalom szervezőinek ajánlják fel, akik ingyenes túravezetést is tartanak a tó körül.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/45. számában jelent meg november 4-én.