A Városliget Zrt. munkatársainak közpénzből tett tanulmányútjaira voltunk kíváncsiak, meglepő választ kaptunk. Vagy több kirándulást szerveznek, mint egy utazási iroda, vagy egyszerűen csak titkolóznak.
Japán kedvelt célponttá vált a Városliget Zrt. munkatársainak körében. Több forrásból úgy értesültünk, a már 300 milliárd forintos költségvetésnél járó Liget-projektet felügyelő állami cég emberei előszeretettel bővítik szakmai ismereteiket tanulmányutakon. Legyen az Európa, vagy épp a Távol-Kelet, a kiruccanások mint megannyi apró építőelem válnak a Városligetet radikálisan átalakító beruházás részévé.
Japán azért kézenfekvő úti cél, mert a projektben épülő két jelentős múzeumot is az ázsiai ország világhírű tervezői álmodták meg: Fudzsimoto Szú (Sou Fujimoto) a Magyar Zene Házát, a SANAA tervezőiroda pedig az Új Nemzeti Galériát. Mivel, legyen bármilyen nemes a feladata, a Városliget Zrt. mégiscsak az adófizetők pénzéből működik, kíváncsiak voltunk az utazások mennyiségére és minőségére: hova zarándokoltak el a cég dolgozói, hányan vettek részt az utakon, és mindez mennyibe került?
Már 300 milliárd forintnál tart a Liget-projekt
Baán László szerint csak idén pörög fel igazán a beruházás, információink szerint azonban komoly csúszások várhatók
Mint állami cég, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Városliget Zrt. jó ideje le van tiltva a válaszadásról. Már a Magyar Nemzet utolsó évében sem számíthattunk tőlük semmilyen reakcióra, és a protokoll azóta sem változott. Így a kötelező tiszteletköröket kihagyva közérdekűadat-igényléssel fordultunk a céghez, hogy adják ki az utazásokra vonatkozó szerződéseket. A Városliget Zrt. a honlapján egyébként számos szerződést elérhetővé tesz, az utazásokra vonatkozó papírok nem szerepelnek a listán. Holott, ha a Liget-projekt szakszerű lebonyolításához valóban szükség van tanulmányutakra, akkor ezek közérdekű adatnak minősülnek.
Jó darabig nem kaptunk választ, amiből jóhiszeműen akár arra is következtethettünk volna, hogy tévedés áldozatai lettünk, és a Városliget Zrt. dolgozói nem utaznak közpénzből, ám váratlanul mégis megérkezett az izgalmas reakció. A levélből ugyanis kiderült, léteznek az általunk kért szerződések, ám ezeket csak közel 100 ezer forint fejében bocsátják rendelkezésünkre.
Az infotörvény kimondja, ha az adatigénylés a közfeladatot ellátó szerv számára a „munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”, akkor bizonyos költségelemek „vehetők figyelembe”. Magyarul, ha túl sok a papírmunka, akkor pénzt kérhetnek azért, hogy kiadják a dokumentumokat. A Városliget Zrt. pedig pontosan ezt tette, és táblázatban precízen összefoglalta számunkra a plusz munka mértékét.
E szerint a kért adatok elemzése, a feladatok kiosztása a titkárságvezetőnek egyórás munkát jelent, amelyért csaknem négyezer forint jár. A dokumentumok kikeresése és átadása négy ember négyórányi munkáját igényli, és erre csaknem 16 ezer forintot állapítottak meg. Sokat elárul a szerződések tartalmáról, hogy ugyanennyit, 16 ezer forintot számított fel a cég a meg nem ismerhető adatok anonimizálására, vagyis arra, hogy bizonyos információkat vastag fekete filccel kihúzzanak az erre alkalmas munkatársak. Az i-re a pontot természetesen a felső vezetés teszi fel, egy vezetői jóváhagyás egy órát vesz igénybe, és ezért négyezer forintot fizethet a kíváncsi médium. Az utazására vonatkozó szerződések összesen 25 óra többletmunkát jelentenek a Városliget Zrt.-nek, és mindezt 95 952 forintért végeznék el.
Lassan elfogynak a múzeumok
Bezárás, kiköltöztetés és elhúzódó felújítás – a nagy ígéretek árnyékában egyre kevesebb intézmény tudja itthon rendesen ellátni a feladatát.
Csak összehasonlításképpen, másfél éve a közmédiához fordultam közérdekűadat-igényléssel, amelyben az M5 kulturális csatorna műsorait készítő cégekkel kötött kontraktusokra voltam kíváncsi. 2017 elején a tucatnyi, összesen több százoldalnyi dokumentumot 17 ezer forint fejében adták át. Ebből két dologra következtethetünk: a Városliget Zrt. munkatársai vagy rengeteget utaznak, vagy a cég alkalmazottjainak egy munkaórája jóval többe kerül, mint az MTVA dolgozóié. Van egy harmadik lehetőség is, és talán ez a legkézenfekvőbb: a cég nem akarja kiadni a kért dokumentumokat.
Valószínűleg azzal számoltak, hogy a Magyar Hang pár hónapja indult, és az önerőből működő lap nem engedheti meg magának, hogy egy cikk kedvéért közel 100 ezer forintot fizessen. A szerződések megismeréséről azonban nem mondtunk le, bírósághoz fordultunk felülvizsgálatért.
Folyamatos újratervezések
Ha már Japánnal kezdtük, zárásként térjünk vissza az ázsiai szigetországba. A Liget-projekt két meghatározó, japán szakemberek által tervezett épülete ugyanis egyelőre sok kérdés felvet. A Magyar Zene Háza a lebontott Hungexpo-irodák helyén kap helyet, és a hivatalos álláspont szerint „sokoldalú élményt nyújtó, ismeretterjesztő intézmény lesz”. A látványtervek alapján egy, a méretei ellenére légiesen könnyed épület ad majd otthon a zenei kiállításoknak. Hogy a végeredmény is ilyen lesz-e, nem tudjuk, a Magyar Zene Házát ugyanis eddig számos alkalommal újra kellett tervezni, csak ennek költségei már most elérik az 1 milliárd forintot. Forrásaink szerint a folyamatos újratervezésnek is köze lehet a munkatársak Japánba tett látogatásaihoz.
Akárcsak az Új Nemzeti Galéria esetében, amelyet már a szerződés aláírása előtt újra kellett tervezni, hiszen az eredeti elképzeléssel szemben a Ludwig Múzeum végül nem költözik az épületbe. A végeredmény feltehetően itt is csupán emlékeztet majd a látványtervekre. A szintén könnyed pagodák sokaságából egy nagy egységgé összeálló, a Petőfi Csarnok egykori helyére álmodott múzeum ugyanis a valóságban vélhetően sokkal robosztusabb, zártabb lesz. A legfontosabb kérdés azonban, hogy mikor készül el a múzeum, amelynek kivitelezésére még nem írták ki a közbeszerzési pályázatot, és az építési engedélyről sincs hír. Forrásaink szerint elképzelhető, hogy a projekt egyik ékkövének tartott múzeum 2025 előtt nem készül el.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 15. számában jelent meg, 2018. augusztus 24-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 15. Magyar Hangban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
