A Gobbi-villán túl is tízmillárdos vagyont kapott az L. Simon-féle alapítvány
Gutenberg-otthon. (Forrás: Wikipédia/Pasztilla)

Egy időre eltűnt, majd megkeresésünket követően (rövidített formában) újra elérhetővé vált a Gobbi Hilda-villát is tulajdonló, L. Simon Lászlóhoz és Lezsák Sándorhoz köthető Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány 2023-as beszámolója. Az „új” verzióból ugyan hiányzik, de az általunk korábban letöltött változatból kiderül, hogy a 20 millióból létrehozott alapítvány immár közel 12 milliárd forintnyi ingatlanvagyonnal rendelkezik, ezek közé tartozik például a villán kívül a budapesti Gutenberg-ház is, amelyben kulturális központot hoznának létre.

Mint azt korábban megírtuk, Gobbi Hilda egykori visegrádi nyaralója 2022 júniusa óta van a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonában – az állam ingyen bocsátotta rendelkezésükre az ingatlant. Mint az a Gobbi Hilda hagyatékát érintő kormányhatározatból kiderül, a színésznő hagyatékából származó ingóságok is az alapítvány tulajdonába kerültek. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványt az Örökség Kultúrpolitikai Intézet (ÖKI) alapította, az ÖKI sok szállal kötődik L. Simon László korábbi kulturális államtitkár és egykori múzeumigazgató személyéhez, emellett az alapítvány tagja a Lezsák Sándorhoz köthető Népfőiskolai Hálózatnak. Az alapítvány stratégiai partnerei között szerepel az ugyancsak Lezsák Sándor birodalmába tartozó Nemzeti Művelődési Intézet is.

A kormány bőkezűen támogatja a Lezsák Sándorhoz köthető alapítványokat. Ahogy arról tavaly beszámoltunk, a lakiteleki Szentkirályi út egy rövid szakaszára tízszer annyi pénz jut egy évben, mint a teljes független színházi szcénára. A Szentkirályi út 2. alatti Nemzeti Művelődési Intézet négy tételben 3,3 milliárd forinttal, a Szentkirályi út 4.-ben található Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (Retörki) közel 490 millióval, a nem messze onnan, a Szentkirályi út 5. alatt elérhető Népfőiskola Alapítvány pedig két tételben 4,3 milliárddal gazdagodik. A Lezsák-féle szervezetek így összesen több mint 8 milliárdnyi közpénzt remélhetnek idén (szemben a már említett színházi szakma 830 milliójával). Különösen érdekes Závogyán Magdolna szerepe, aki a Lezsákhoz köthető Nemzeti Művelődési Intézet igazgatói posztjáról igazolt át a kultúráért felelős államtitkári székbe.

A Vágó József és László által tervezett szecessziós Gutenberg-ház alsó szintjei 2019 decemberében kerültek a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványhoz, amely saját megfogalmazása szerint „grandiózus projekt keretében vállalkozik a magyar szecesszió egyik emblematikus épületének megmentésére”. Mint azt a Gutenberg-projektről írják az alapítvány honlapján „a tervek között szerepel egy olyan előadó-művészeti központ létrehozása Budapesten, amely nem csupán a Művészeti Népfőiskolához köthető produkciók befogadására, hanem a népfőiskolai hálózat fővárosi bemutatkozására, valamint a Hungarikum program rendezvényeinek lebonyolítására is alkalmas. Kultúrpolitikai szempontból különösen fontos, hogy a hálózatnak legyen budapesti belvárosi lába, meghatározó kisugárzású bázisa is.

Felújítását eredetileg 2020 őszén kezdték volna el, azonban a mai napig nem történt érdemi munka az ingatlanon. A probléma forrását a rossz állapotú épület tulajdonviszonyaiban kereshetjük: az alapítvány a teljes ingatlan körülbelül 40 százalékát birtokolja, a maradék 60 százalékon osztoznak a lakók, akik nem járulnak hozzá a beruházáshoz, mivel – ahogy azt a ház közös képviselője korábban a Józsefvárosi Újságnak elmondta –, szerintük csak azokat a területeket érintik a tervezett munkák, amelyekre az alapítványnak szüksége van. A tulajdonosok olyan megállapodást szeretnének, amely biztosítja, hogy élhetőek maradnak a lakásaik.

Az alapítvány 2022 áprilisában két évre kapott 900 millió forintot (és ezt meghosszabbították 2024. december 31-ig) a Gutenberg-ház felújítására, ám a beszámoló tanúsága szerint a tárgyévben semmit nem használtak fel belőle. „Jelen támogatás az alábbi projektelemekből áll: az épület szükség szerinti statikai megerősítése, pinceszint-földszint-félemelet felújítása, kávézó és bisztró kialakítása.” Mint azt megkeresésünkre közölték, „folyamatban van a fejlesztés.”

Ami Gobbi Hilda egykori visegrádi nyaralóját illeti, legutóbbi cikkünkben idéztük az alapítvány válaszát: eszerint a parkot rendbe tették – a kidőlt fákat fölaprították, és rengeteg szeméttel együtt elszállíttatták, nyaranta és ősszel a teljes területen fűkaszálást végeztek, és a kerítést felújították. Ám ahogy az a Pokorny Lia által közzétett videón is jól látszik, valójában nem sok minden történhetett a területen.

Gobbi Hilda végrendeletében a magyar színészekre, alkotókra, a Nemzeti Színházra hagyta egykori nyaralóját, 2002-ben azonban, az új Nemzeti Színház felépülésekor a villa nem szerepelt a vagyontárgyak között, ezért Gobbi Hilda öröksége akkor a Pesti Magyar Színház tulajdonába került. A fenntartási költséget azonban a teátrumnak a saját büdzséjéből kellett fedezni, de a korábbi direktor Zalán János – akit most a társulat ellenében neveztek ki a Kolibri Színház élére – kezdeményezte még 2018-ban, hogy az üzemeltetést vegye át a jóval nagyobb költségvetésből gazdálkodó Nemzeti Színház.  A Pesti Magyar Színház 2018-as közlése szerint a villa átkerült a Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Mint azt a héten a Nemzeti Színháztól megtudtuk, az intézmény 2018 óta több alkalommal is lépéseket tett a Patkó villa tulajdonjogának rendezése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irányába azért, hogy az ingatlan a tulajdonukba kerülhessen, beteljesítve ezzel Gobbi Hilda végakaratát. A Gobbi-villa azonban az Országgyűlés döntése szerint ingyenesen a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonába került, ahogy az egykori Nemzeti Színházból származó ereklyék is.

Megkeresésünkre az alapítvány azt közölte, ezek közül minden Visegrádon van. „Ezek nem kiállítható műtárgyak, sőt egyáltalán nem műtárgyak. Olyan tárgyak, amelyek a régi Nemzeti Színház épületéből származnak. Csak az adja az értéküket, hogy Gobbi Hilda elhozta őket a lebontásra ítélt épületből„ – írták levelükben. Az alapítvány arról is tájékoztatott, hogy a Gutenberg-házzal ellentétben a Gobbi-villa rekonstrukciójára nem kaptak állami támogatást. 

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kikértük a Gobbi Hilda-villa iratanyagát, amint érkezik válasz a megkeresésünkre, cikkünket frissítjük.