Amióta a NER haszonélvezői felfedezték az épített örökségben rejlő lehetőségeket, alaposan el vagyunk látva műemlékvédelmi ügyekkel. A számos fordulatos történet közül kiemelkedik az egykori Radetzky-laktanya kálváriája. A Bem téren álló, hatalmas és kellően leromlott állapotú épület a hazai örökségvédelmi rendszer állatorvosi lova, minden problémát magában foglal, amelyek miatt joggal aggódhatunk a kulturális örökség sorsa miatt.
A lassan egy latin-amerikai szappanoperára emlékeztető történet december 17-én vett újabb fordulatot. A Magyar Közlönyben aznap jelent meg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter határozata, mely szerint az egykori laktanya a „továbbiakban nem felel meg a műemlékké nyilvánítás szakmai ismérveinek”. A műemléki védelem elvesztése azt jelenti, hogy az épületet a tulajdonosa törvényi korlátozások nélkül átépítheti, vagy akár le is bonthatja.
Miért is harcolunk? | Magyar Hang
Ha egy szálloda, vagy lakópark kedvéért leromboljuk az örökséget, az eljövendő generációk emlékeit töröljük, még azelőtt, hogy egyáltalán világra jöhettek volna.
Pedig november elején még békés megegyezésről érkeztek hírek, amely a Radetzky-laktanya megmenekülését jelezte előre, ehhez képest egy hónap alatt nagyot fordult a világ. Még pikánsabbá teszi az ügyet, ha két évet visszalépünk az időben. 2017 januárjában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy az épület műemléki védelem alatt áll, az ingatlanra kiadott építési engedély pedig jogszabálysértő. Innen került az ügy a Kúriára, amely eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette a korábbi ítéletet, és új eljárást kezdeményezett. Ez azonban nem zárult újabb ítélettel, mivel a peres felek tavaly novemberben közösen kérték az ügy szüneteltetését.
„A munka mindent legyőz" - Weiss Manfréd egykori otthonát Tiborcz István butikhotellé alakítja | Magyar Hang
A több mint 140 éves épület, amely az ország leggazdagabb családjáé volt, szimbolikus helyszínként izgalmas párhuzamokkal teli történelmi ívet rajzol fel.
A Bem téri épület története 1840-ig nyúlik vissza, a területen akkor emeltek egy klaszszicista stílusú gabonatárolót, amelyet 1897-ben Benedicty József tervei alapján bővítettek kaszárnyává, ekkor kapta a Radetzky-laktanya nevet. Az első világháború alatt az épület hadikórházként működött, a második világháború végén a Gestapo, majd a nyilaskeresztes párt költözött a kaszárnyába, később az ÁVH, illetve a Munkásőrség talált otthonra a Bem téren. A rendszerváltás után az MDF székházaként működött az egykori laktanya. Miután a párt eladta, az egyre rosszabb állapotú épület külföldi befektetőkhöz, onnan pedig 2016-ban a szlovák alapítású HB Reavis Buda Project Kft. tulajdonába került.
A magtárból lett pártház 2006-ban ideiglenes műemléki védelem alá került, 2011-ben nyilvánították műemlékké. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azonban már egy évvel korábban, 2010 szeptemberében engedélyezte, hogy az épületben irodák, kereskedelmi helyiségek és négyszintes mélygarázs létesüljön. Az építtető, vagyis az akkori tulajdonos 2012 szeptemberében jelentette be, hogy nekilát a bontásnak. A munkálatok azonban nem keltettek nagyobb feltűnést, hiszen kívülről szinte semmi sem látszott. Nem úgy az új tulajdonos, a HB Reavis által kezdeményezett bontás esetében. Igaz, az ingatlanbefektető nem aprózta el a dolgot, egyből az épület legfontosabb részének, a klasszicista magtárnak esett neki.
A sikeres üzlethez néha nem árt egy felcsúti lakcím | Magyar Hang
Milliárdok ömlenek a műemlék-felújításba, miközben lebontották az örökségvédelmi rendszert.
Budapest Főváros Kormányhivatala gyorsan lépett, 2016 nyarán megállapították, hogy a bontás „nemcsak az egyedi műemléki védelem céljával ellentétes, hanem a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO-egyezményben rögzített célokkal is”, így – állítólag Lázár János személyes intézkedésére – leállította a munkát. A HB Reavis ezt követően terelte jogi útra az ügyet, a két és fél évig húzódó procedúra azonban most mégis bírósági ítélet nélkül zárult le.
A peres felek közötti novemberi megegyezés az épület megmenekülésével kecsegtetett, Gulyás Gergely határozata azonban egyértelművé tette, hogy az ingatlanbefektető igényei felülírják az örökségvédelmi szempontokat. Hiszen azzal, hogy megszüntették a műemléki védettséget, végül mégiscsak megépülhet a Bem Palace, vagyis az az acél- és üvegépület, amely csak nyomokban őrzi majd az egykori laktanya emlékét.
Semmi sem állíthatja meg Orbán Viktor török barátját a Közvágóhídnál? | Magyar Hang
A védett épületek jó részét lebontják, 45 méter magas tornyokat is építenek. A műemlékvédők még próbálkoznak.
Nem javítja az épület esélyeit a tény, hogy a HB Reavis novemberben – a peren kívüli megegyezéssel egy időben – túladott rajta, végül a Blue Urban Elegant Kft. szerezte meg. A cég Wáberer György fuvarozási ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Scheer Sándor, a Garancsi István-féle Market Zrt. vezérigazgatójának közös tulajdona. Az új tulajdonosi kör tisztítja valamelyest a képet: így már érthetővé válik, az állam miért ítélte pusztulásra a világörökségi területen álló épületet, amelyet éveken át keményen védelmezett.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/1. számában jelent meg, 2019. január 4-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/1. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
