A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügyével egyre többet foglalkoznak az európai médiumok, súlyos vádak hangzanak el, amelyek szerint a kormány döntései miatt sérül az egyetemi autonómia, hiszen az intézmény élére kinevezett kuratóriumban a kormány képviselői ülnek, így kérdéses, hogy érvényesül-e az oktatás szabadsága – fogalmazott Sabine Verheyen német politikus, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke kedden. A bizottság e vádak miatt vette napirendre az SZFE átalakításának ügyét, az online megbeszélésre a kormány részéről György Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárát, illetve Vidnyánszky Attilát, az SZFE kuratóriumának elnökét, az egyetem részéről pedig Upor László korábbi megbízott rektort, valamint Milovitz Hannát, a hallgatók képviselőjét hívták meg.
ITM-államtitkár: Az SZFE autonómiája csak nőhet
György László hangsúlyozta, hogy szakmai vitát kell folytatni a kérdésről. Kifejtette, az SZFE modellváltását a magyarországi felsőoktatás megújítása keretében kell nézni. A kormány sikeres külföldi modellekre alapozva hajtja végre az átalakítást, ennek során szerették volna közelebb vinni az SZFE-t a filmiparhoz. Hangsúlyozta, az új modell több autonómiát ad az intézményeknek, 2019-20 folyamán 8 egyetemen hajtottak végbe modellváltást, és csak az SZFE esetében volt konfliktus.
Az államtitkár elmondta, 13 alkalommal folytatott tárgyalásokat a kormány az SZFE-vel a modellváltás előtt. Az átalakítást szerint az is indokolja, hogy a legfontosabb filmművészeti intézmények mind magánkézben vannak. – Az elmúlt 10 évben Budapest lett az egyik legfontosabb európai filmművészeti központ, számos magyar filmes kapott rangos díjakat – sorolta György László, aki hangsúlyozta, a négyszeresére kívánják növelni az SZFE költségvetését.
A bizottság tagjainak kérdésére válaszolva elmondta, nem a kormány akar dönteni a hallgatók jövőjéről, és a modellváltás összhangban van a magyar alkotmánnyal. Hozzátette, a kuratórium tagjai között ott az egyik leghíresebb magyar rendező, az egyik leghíresebb magyar színész, és két vezető üzletember, akik mecénásként bizonyítottak már az elmúlt években. – Az egyetem autonómiája csak nőhet az új struktúrában – vonta le a végkövetkeztetést.
Upor szerint nem adják fel a küzdelmet
Upor László elmondta, az SZFE csak egy kis pont az európai felsőoktatás térképén, de ez a kis egyetem 15 ezer embert vonzott az elmúlt héten, akik az intézmény mellett tüntettek. A kikényszerített átalakítás során elveszett az autonómia garanciája, az egyetem vezetői lemondottak, a hallgatók pedig elfoglalták az intézményt – ismertette Upor. Hozzátette, a modellváltásban a magánegyetemek közpénzt kapnak, de a közösségi ellenőrzés hiányzik: egy kuratórium felügyeli az intézményeket és nem az egyetem dönt a saját sorsáról. A kuratóriumot a minisztériumok nevezik ki, így a testület beavatkozik az egyetem életébe, az SZFE esetében éppen ez történt: elvették a szenátus jogait, az önrendelkezéstől fosztják meg az egyetemet, egyetlen kérésüket nem válaszolták meg, a tárgyalások során sem hallgatták meg őket – mondta el a korábbi rektor. Hangsúlyozta, az egyetem nem adja fel a küzdelmet. Elmondta azt is, az új kancellár a múlt héten „arrogáns módon” akarta megoldani a problémát: lekapcsoltatta az internetet az épületben, és bezárta a termeket, ami példátlan az eddigi történetük során. – Ennek tükrében nem meglepő, hogy a múlt pénteki demonstráción több ezren voltak – mondta.
Kérdésre válaszolva elmondta, ők sosem politikai szinten lépnek fel, mindig az autonómiáért harcolnak. A tárgyalások sosem voltak igazi tárgyalások, a kéréseiket sosem vették figyelembe, a kormány döntései nem az egyetem autonómiáját növelik, hanem a kuratóriumét. Vidnyánszky Attiláról pedig úgy fogalmazott évek óta támadja az egyetemet.
Vidnyánszky a hallgatóknak: érezzék még a jó szándékot!
Vidnyánszky Attila csak sokadig próbálkozásra tudott kapcsolatba lépni a bizottsággal, a technikai problémáról szólva úgy fogalmazott, metaforája ez annak, hogy mennyire nem sikerül kommunikálniuk az egyetem polgáraival. – A magyar színházi világ gazdag és sokszínű, és ezt várnák el az SZF-től is, de az intézmény bezárkózik. A szakma képviselői már 30-40 éve mondják, hogy az SZFE nem szolgálja ki az igényeket, és immár a filmgyártók is erről beszélnek. Az egyetemnek mindig problémája volt a fenntartóval való kommunikáció, ennek eredménye a borzalmas állapotban lévő infrastruktúra – hangsúlyozta Vidnyánszky. Elmondta, a modellváltással színesebbé és gazdagabbá szeretnék tenni az egyetemet, ahogy „az ország legjelentősebb színházi rendezvénye” a MITEM is sokszínű és gazdag, ez lenne a példa a nyitottságra.
– Az SZFE kérdése azonnal politikai kontextusba került, nem a diákok miatt mentek ki tüntetni múlt héten, hanem azért, mert a baloldali pártok kampánynyitó gyűlést tartottak – fogalmazott a kuratórium elnöke, aki szerint a diákokat politikai célra használják fel, baloldali szervezetek képezték ki a hallgatókat, minden, ami az egyetemen történik, a baloldali pártok forgatókönyve szerint zajlik, ennek ellenére a kuratórium minden egyes alkalommal jelzi a jó szándékát. – Hét egyetem modellváltása 30 ezer diákot érint, és számukra nem jelent problémát az átalakítás, csupán az SZFE néhány száz diákja nem fogadja el a dolgot – hangsúlyozta Vidnyánszky. Hozzátette, a kereszténység számára a nyitottság, a befogadás metaforája, de az intézmény bezárkózik, hiszen most 2-3 színházból kerül ki a tanári gárda jelentős része. Reményét fejezte ki, hogy tudnak ülni egy asztalhoz tárgyalni, mert ők tiszta szándékkal állnak a történethez, több évtizede próbálnak változtatni, az egyetem azonban nem a sokszínűség felé mozdult el az elmúlt években.
Kérdésre válasz elmondta, minden tárgyalásra készek, de ehhez az kell, hogy a diákság engedje be a kancellárt az épületbe, mert aggasztóak a hírek, „amelyek onnan jönnek ki”. – Anarchikus állapotok uralkodnak az egyetemen, higiéniai és tűzvédelmi szempontból is aggasztó, ami van – mondta. – El kell indítani az oktatást a maga normális módján, hiszen a tanköztársaság nem felel meg az egyetemi működésnek, a diákságnak meg kell mutatni, hogy képesek a kommunikációra, mert most csak szalagokkal zárják be az egyetemet. A második világháború óta látják a bezárkózás jogfolytonosságát, de most arra van szükség, hogy a hallgatók nyitottak legyenek más gondolatokra is, ez gazdagítaná a színház- és filmkultúrát, és az egész magyar kultúrát. Próbálják a jó szándékot megérezni a kuratóriumban, mert nagy lehetőség van rá, hogy az intézmény új korszaka kezdődjön meg – fogalmazott.
Tárgyalnának, ha egyenlő félnek tekintik őket
Milovitz Hanna hangsúlyozta, bár innovációt ígértek, fejlesztést, ehhez képest a módszer nagyon méltatlan. – Nem tárgyaltak senkivel sem a tanárokkal, sem a diákokkal, a hallgatók kéréseit a kormány nem vette figyelembe, és az SZFE közössége a sajtón keresztül értesült az átalakításról. Semmilyen beleszólásunk nincs az egyetem működésébe, kizárólag a kormány által létrehozott kuratórium dönt – mondta, Hozzátette, tanulni szeretnének, de kénytelenek fenntartani a blokádot, mert a jelenlegi keretek között az autonómia nem garantált. Az egyetemi modellváltás látszólag eltávolodást jelent az államtól, valójában azonban az intézményeket besorolják az állam alá. – Az egyetemi közösségeknek esélye sincs, hogy beleszóljon a jövőjébe. Szeretnék a minisztériummal tárgyalni, de csak ha egyenlő félnek tekintik őket. Az SZFE ügye az egész magyar társadalom szabadságáról szól – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva elmondta, a kormánybarát média gyerekeknek állítja be a hallgatókat, akiket manipulálnak, akiket a tanárok pajzsként tartanak maguk előtt, de ez nem igaz. Azért tüntetnek, mert az egyetemi autonómiát akarják visszaállítani. Senki sem fizeti őket, az akadémiai szabadság egyetemesebb érték, mint a pártpolitika, ezért is fordultak az alkotmánybírósághoz – mondta el Milovitz Hanna.
