Mi történt volna, ha Németország nem veszíti el a második világháborút? Hogyan szakadt volna ketté Magyarország, hogy a nyugati részén a „Vezér” irányításával hungarista állam jöjjön létre? Hogy került volna a világűrbe egy magyar kamasz 1956-ban? És a rendszerváltás még egy másik dimenzióban is bekövetkezett volna? Pethő Tibor, a Magyar Hang újságírójának első, Emil című regényében ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk. Az alternatív történelem és a tudományos-fantasztikum határán egyensúlyozó mű egy másik Magyarországról mesél, de hiába játszódik a történet egy sosemvolt időben, az események mégis fájóan ismerősek. Így folyhat egybe Kádár János 1957. május 1-jei „valódi” beszéde a hungarista Vezér fiktív ünnepi szónoklatával, és így lehet 1956 a regény világában is mérföldkő. Pethő Tiborral az Emil apropóján sok egyéb mellett a vasbetonra húzott történelmi emlékezetről és a szándékosan gerjesztett „turáni átokról” beszélgettünk.
• Kire ismerhetünk rá a Vezér alakjában?
• Mit jelzett Orbán Balázs 1956-os „elszólása”?
• Ki lehetett volna az első magyar űrhajós?
• Milyen emléket őriz a XII. kerületi turulszobor?
• Hogyan lett egy operett fülbemászó dallamából „trappolós” Bartók-zenemű?
