Hogy is gondolhatták egyes kormánykritikus megmondók és emberek, hogy fiaskó lesz a békemenet, olyan erős csatársorral, amivel a CÖF rendelkezik?!
Maga itt a kultúrhörcsög?
A hamu alatt már ott parázslott az a „konzervatív zendülés”, amely a Fidesz és Orbán szélsőjobboldalivá válásával kapta meg a kezdőlökését, és most Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltté avanzsálásával kapott óriási esélyt.
Nagyon elrugaszkodott volna attól tartanunk, hogy a Fidesz a neki kellemesebb jelölt mellett mozgósít az előválasztás hátralévő napjaiban?
Nem tudna olyan állatot mondani az olvasó, amely ne volna meg kitömve a Hungexpón.
Magyarország egy óriási nagy szőnyeg – kinek rántotthús-, kinek kancsó-, avagy pontyalakú (#teamponty) –, amely alá harminckét éve folyamatosan, mindenki csak söpri be a sz.rt.
Magyarország olyan javai, mint a föld, az autópálya, a rádiófrekvenciák vagy a kaszinójogok mindannyiunk közös vagyonelemei, amelyekkel való jó és jóhiszemű gazdálkodással bízzuk meg a mindenkori kormányt.
Kocsis úrnak és pártjának egyébként a stoppolás, a megállítás régi mániája. Korábban már meg akartak például állítani egy európai (fő)várost, amely viszont nem kívánt jól megszokott földrajzi koordinátáiról elmozdulni.
Három felhőtlenül boldog, vad almaként fellépő öltönyös embert láthatunk az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma Twitter-oldalán „a nap fotója” rovatban közzétett fényképen.
Önt a vendéglátói félrevezették. Orbán Viktor nem a konzervatív Disneylandet építi Magyarországon, hanem Oroszország és Kína európai hídfőállását ácsolja, és a saját vagyonát gyarapítja, a konzervatív értékeket alibiként használva.
„A nemváltó – upsz már megint – szóval a színváltó óriásturult a Pride óta át nem öltözött (vetkőzött) félmeztelen testépítők vonszolták a 80-as évek tornaóráiról ismert kötélmászó kötelekkel.” Felvonulás-kritika munkatársunk, Gulyás Balázs tollából.
„Ez az ember kell nekem! Ő hitelesen képviselheti a hazai cigányságot az európai demokraták majdani kormányának oldalán, valamint vállt vállnak is vetve!” Bokszolt a levegőbe, s jutott Gyurcsány Ferenc eszébe még számtalan szebbnél-szebb gondolat.
Az Orbán Cirkusz sokévados sikere, a bohóctréfa folyatódik: olyan népszavazást rendezünk, amelynek az égvilágon semmi jelentősége és hatása nincs.
Az jól látható, hogy a Pegasust – mint afféle választási forró krumplit – igyekeznek egymásnak átpasszolgatni pártunk és kormányunk felkészültebbnél felkészültebb nercegei és nercegnői.
A minden magyar felelős minden magyarért szlogent szajkózó magyar állam cserben és az út szélén hagyja több tízezer polgárát, akiknek a román államtól kell segítséget kuncsorogniuk.
Boldog István előkapta és meglóbálta a Fidesz jól kipróbált taktikáját: olyan jelképekkel takarózott, amelyek egyébként a jobboldali magyaroknak fontosak.