Kedden megjelent az ellenzéki pártok és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt „A hatalom a népé” című kampánydala, melyet tíz nap maradt betanulni a március 15-i nagy számháború idejére. A dal nem annyira rossz, amire számíthattunk vagy hogy rosszmájú kritikát lehetne róla írni, de azért megpróbálkozom vele.
Maga a szám Patti Smith People Have The Powerjának feldolgozása (a U2 is megtette ezt pár éve), mely dal tudvalévőleg Karácsony Gergely heppje. Karácsony erre a nótára szelfizett tavaly a Fudan-tüntetésen a dal címében szereplő néppel (amié ugye a hatalom). A dal zenéje és hangszerelése a jótékony zűrzavar jegyeit viseli magán, ezzel is megidézve az ellenzéki pártok összeállásának őstörténetét. Keveri az áruházi zenék Beethovenjének, Vangelis-nek, a tábor mellett gitározó negyedikes gimnazistalányokra hajtó tanítóképzős KISZ-titkárok és a gospel stílusát. Vangelis talán az MSZP-t, a tábortüzes - KISZ-titkáros stílus nyilvánvalóan a 80-as évek Gyurcsány Ferencét, míg a gospel kórus Márki-Zay Pétert juttatja az eszünkbe, ekképpen mutatván be az összellenzék sokszínűségét.
A cím ľ A hatalom a népé – eszünkbe juttathatja a 2011. előtti Alkotmányt, amely már az elején leszögezte: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” (2. § (2)) Ez a Szájer-féle iPad-alaptörvényben már így jelenik meg: „A közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.” ((B) cikk (3)-(4)) Így az MZP-induló kifejezi az ellenzéknek a korábbi alkotmány iránti vágyakozását: Fleck Zoltán a sarokban elmorzsol egy könnycseppet.
A nótáról simán el lehet képzelni, hogy a március 15-i kicsit még csípősen szeles időben, de már a szárnyait próbálgató tavaszban kartonkampányfeliratokat lobogtatnak majd rá.
A kampánydalt három színművész: Bánfalvi Eszter, Bíró Panna és Homonnai Katalin énekli, akiket a Fran Palermo énekes-gitárosa, Henri Gonzo kíséri, aki szintén fellépett a már emlegetett Fudan-tüntetésen tavaly. A hármójuk közül az egyik énekel, a másik elrappeli a harmadik csak ünnepélyesen elszavalja dalszöveget - nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy az ellenzéki összefogás sokszínűségére (fideszeseknek: szivárványkoalíció) utalva. Mindhármuk előadásmódja kicsit színpadias, kevésbé popzenenés.
A szövegben minden olyan a nagy igazságot elpuffogtatnak, amit ilyenkor el kell puffogtatni. Van itt „a kezdet nehéz”, kötelező John Stuart Mill- („A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.”) és Petőfi-idézet („Habár fölűl a gálya, ... Azért a víz az úr!”). A kérdés, hogy várhatunk-e ennél többet egy kampánydaltól? A 2006-os Igen-igen dal után a műfajban nehéz bonyolult üzenetet megfogalmazó nótával labdába rúgni. Úgy tudjuk, a szövegnek nincs konkrét, egyetlen szerzője, azt kollektívan a központi kreatív kampánystáb dobta össze.
A dal végén a felelgetős résznél szintén a templomi hangulat járja át a kampánynótát, a mise első olvasmánya után énekelt ún. válaszos zsoltárra (responsorium graduale) emlékeztetett, hogy aztán végül ismét a jótékony őskáosz tapsolós vidám vasárnapjába forduljon.
Az összprodukcióban vitathatatlanul a legerősebb elem a vizualitás: a hozzá készült klip, amit nem akárki, a Valami Amerika-trilógiát, a Kincsemet és Toxikomát jegyző Herendi Gábor rendezett. Ez a változat a korábban Karácsony Gergely által megosztott Choir! Choir! Choir! verzióra hasonlít leginkább, amelyben a közönséget kórusként bevonva éneklik azt.
A HATALOM A NÉPÉ - dalszöveg
Van egy álmom. Benne, látom, ahogy állunk te meg én,
Akár a többi, fej leszegve, egy néma tömeg közepén.
Ebből elég! - fordulok feléd, és a szám egy dalba kezd,
Te is belépsz, a kezdet nehéz, de egyre többen fújjuk ezt:
Hogy a gonosz csak addig erős, amíg a jók tétlenek,
Csak annyi kell, hogy vége legyen, hogy higgyék el az emberek:
A hatalom a népé. A hatalom a népé. A hatalom a népé. A hatalom a népé.
Nyílnak a szemek, ébred a tömeg, ez nem is álom, nem látomás,
Mert szól a dalunk, és együtt vagyunk, erőnk a közös lázadás,
Hiába üvölt, hiába vonul, hiába harap a gyűlölet,
Mi most együtt összefogunk, és véget ér az őrület.
Megvan az erőnk, hogy rendbe tegyük, mit szétcsapott pár tébolyult,
Tenger, ha reng, a gálya fölül, de írva van: a víz az úr!
A hatalom a népé. A hatalom a népé. A hatalom a népé. A hatalom a népé.
/Innen kórus énekel és a szólisták bekiabálásai vegyesen/
A hatalom a népé./ Itt az időnk! / A hatalom a népé / Megvan az erőnk!
A hatalom a népé./ Légy szabad! A hatalom a népé / Számít a szavad!
