Rafael Luque kémikus komolyan veszi a tudományban közhelynek számító „publish or perish” (publikálj vagy pusztulj) szólást: irdatlan sebességgel jelenteti meg az újabb és újabb tudományos tanulmányait. Noha ez akár csodálatos is lehetne, olyan tömegben termeli a szakcikkeket (idén már 58 cikke jelent meg az El Pais cikke szerint, vagyis a cikk írásának idején alig 37 óránként egy), ami már sokaknak szemet szúrt, és felveti a csalás alapos gyanúját. Gyakorlatilag kizárt ugyanis, hogy másfél naponta képes lehetne újabb megalapozott felfedezésekről tanulmányt írni. A legtöbb kutató életében nem közöl ennyi cikket.
Luquét, aki az úgynevezett zöld (környezetbarát) kémia terén kutat, mégsem a gyanús publikációs tevékenysége miatt rúgta ki gyakorlatilag a Córdobai Egyetem, hanem azért, mert miközben náluk volt a spanyol adófizetők által finanszírozott teljes állása, mellette még elvileg egy oroszországi és egy szaúd-arábiai egyetemen is elvállalt egy-egy professzori állást (amelyek valószínűleg legalább annyira voltak igaziak, mint a 700 cikke nagy része). Pedig az egyetem korábban még azzal büszkélkedett, hogy náluk dolgozik Luque, aki nemcsak a világ egyik legtermékenyebb, de a mások által egyik legtöbbet idézett kutatója is (és a tudományos kutatók megítélésében e kettő szempont a legfontosabb).
• Hogyan taktikáznak a szaúdi egyetemek?
• Miért sértődött meg Rafael Luque kémikus a Córdobai Egyetemre?
• Mi a gond a világ legtermékenyebb kutatójának munkásságával?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!