Bábfilmet és mesejátékot is dobozba zárt a kommunista hatalom '56 után

Közvetlenül az ’56-os forradalom előtt több filmben is megjelent a forradalom atmoszférája, a Keserű igazságból és az Eltüsszentett birodalom című mesejátékból rendőrségi ügy is lett. Hidegkuti Nándorra cserélt Puskás Öcsi, csodafurulyával kútba taszított Sztálin-bajuszos király – bizarr (film)történetek a kommunizmus korszakából.

Megkérdezzük azoktól, akik ilyen könnyedén „kidobják” dolgozóink pénzét, az állam vagyonát, hogy mikor hajlandók tisztességesen gazdálkodni filmgyártásunkkal! – így háborgott a veszprémi Napló névtelenségbe burkolózó munkatársa 1957 derekán. Kényes témát feszegetett, de azt ügyesen tette. Belekeverte a szövegbe a Kádár-kormány takarékossági szándékát, amelyet aztán ravasz módon szembeállított a Kádár-kormány cenzúrájával. „Mert az mégis csak tűrhetetlen, hogy ez évben már az ötödik új magyar film, amelyet elkészülte (!) után tanácsolnak le a mozivászonról. Ez az öt film: Az eltüsszentett birodalom, a Keserű igazság, a Csodacsatár (bár ez néhány hónapnyi késedelemmel műsorra került és »némi« változtatással), a Nagyrozsdási eset és a Bolond április.” (A felsorolásban két olyan film szerepel, amely már a forradalom után készült: A nagyrozsdási eset dobozban tartását a Rákosi-rendszer kigúnyolása indokolhatta, a Bolond áprilisét pedig a szereposztás. A szerelmes főhőst, Gidát Mensáros László alakította, akinek küszöbön állt a letartóztatása.)

Nagyobb fejtörést okoztak a berendezkedő, fokozatosan bekeményítő Kádár-rendszernek a forradalmat közvetlenül megelőző alkotások. Noha keletkezési idejük megelőzte a felkelést, mind a három említett film, a Keserű igazság, az Eltüsszentett birodalom, a Csodacsatár – sőt idesorolhatjuk a belügyi jelentésekben rendre feltűnő Kioltott lángokat is – eltérő módon és erővel ugyan, de tartalmával, hangulatával vagy csupán néhány fricskájával a forradalom jogosságát igazolta.