Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Vörös veszedelem fenyegeti őshonos fajunkat

Szerző: | 2020. december 27., 19:30 | Gazdaság, Magyar Hang Plusz

Vörös fogoly (Forrás: Wikipédia/Juan Lacruz)

Elég nagy ökológiai és természetvédelmi aggályokat vet fel az agrártárca egyik friss rendelete. A szakmát is meglepte az október 27-ei Magyar Közlönyben megjelent módosítás, amely szerint november elejétől a vörös fogollyal bővült a vadászható vadfajok listája. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) azonnal nyílt levélben fordult Nagy István agrárminiszterhez, hogy vonja vissza a rendeletet, mert az abban foglaltak a hazánkban őshonos, ám kipusztulás szélén álló szürke foglyot veszélyeztetik.

HIRDETÉS - AIP

– A vörös fogoly idegenhonos, vagyis egy olyan madárfaj kibocsátásának engedélyezéséről van szó, amely még soha nem költött Magyarország határain belül – tudtuk meg Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől. – Úgy tenyésztik majd őket, mint a baromfit. Idővel kiengedik a madarakat a röpdékből, kutyákkal vagy cserkelve felrebbentik őket a levegőbe, és lelövöldözik – tette hozzá. Az MME szerint az agrártárcának sokkal inkább az őshonos fogoly megőrzésén kellene munkálkodnia, nem pedig azon, hogy egy, a hazaival versengő fajt telepít be, kizárólag a sportvadászat igényeinek kiszolgálása érdekében.

Az egyesületnek nincs tudomása arról, mennyi vörös foglyot szándékoznak hazánkba telepíteni, de ez a tíz- vagy akár a százezres nagyságrendet is elérheti. A lépés végleg tönkreteheti a szürkefogoly-állományt, amely Európa-szerte megritkult, Svájcból kipusztult, és Magyarországon is 91 százalékkal csökkent az utóbbi 15 évben. Az 1960-as években a vadászati statisztikák százezer példányt meghaladó hazai szürkefogoly-állományt becsültek, míg manapság a hazai fészkelőállomány 10-20 ezer pár közé tehető. (Az Országos Vadgazdálkodás Adattár szerint a szürke fogoly kibocsátáshoz kötött terítéke 2018-ban 2566 példány volt, vagyis ennyit lőttek le.)

Végzetét a nagyüzemi mezőgazdálkodás okozta, eltűntek a természetes élőhelyeik, a vegyszeres gyom- és kártevőirtás miatt pedig mag- és rovartáplálékuk nagy arányban mérgezetté vált. A szürke fogoly a mérsékelt égövön, bokrosokkal, gazosokkal, mezővédő erdősávokkal tarkított agrártájon érzi jól magát, ehhez a környezethez az elmúlt évszázadokban jól tudott alkalmazkodni, mondhatni, az „élet császára” volt. A tény, hogy 15 év alatt szinte teljesen eltűnt, riasztó jele annak, milyen óriási változáson ment át a hazai mezőgazdaság.

Az egyesület nehezményezi azt is, hogy csupán a Magyar Közlönyből értesültek a változásról, a rendelet kidolgozása előtt semmilyen nyílt szakmai egyeztetés nem történt, így a szakma egészét meglepetésként érte a módosítás, amellyel kapcsolatban nem tudni, hogy készült-e egyáltalán környezeti hatástanulmány. Mindössze annyi előjele volt a lépésnek, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a februári FeHoVa megnyitóján megemlítette, a vadászható apróvadfajok színesítése érdekében napirenden van a vörös fogoly itthoni vadászhatóvá tétele. A politikus még azt is hozzátette, hogy „tisztán gazdasági megfontolásból került előtérbe a vörös fogoly, levéve a terhet a szürke fogoly vadászatáról, amelynek hazai állománynagysága több mint tragikus”.

– Ez utóbbi valóban igaz, de sajnálatos módon a helyzeten nem úgy próbálnak segíteni, hogy összefogással környezetbarátabbá teszik az agráriumot, hanem inkább behoznak egy idegenhonos fajt, hogy legyen mire vadászni – fogalmaz a szakértő. Az eltérő élőhelyigényű vörös fogoly gyorsabban szaporodik, és az intenzív mezőgazdasági körülményekhez is jobban tud alkalmazkodni, ezért félő, hogy országosan terjedni kezd, és ki fogja szorítani a szürke foglyot – figyelmeztet Orbán Zoltán. Betelepítették már például Angliába is a XVIII. században, ahol ez a szétterjedés bekövetkezett. Nem ez az első alkalom, hogy idegenhonos fajokat telepítenének Magyarországra, a 80–90-es években például felmerült az ötlet, hogy az USA-ból vadpulykákat hozzanak a Balaton-felvidékre.

A szürke fogolyra majd október 1. és december 31. között lehet vadászni, míg a vörös fogolyra egész évben – derül még ki az Országos Magyar Vadászkamara honlapjáról. Mint írják, vadászterületre vörös foglyot csak vadászati hasznosítás céljából lehet majd kibocsátani, és erre szeptember 1-je és február utolsó napja között kerülhet sor, vagyis valószínűleg jövőre kezdődik a tényleges vadászat, ha a döntéshozókat nem sikerül jobb belátásra bírni. Ezzel kapcsolatban kérdéseinket elküldtük az agrártárcának, de nem érkezett válasz.

– Azon a vadászterületen, ahol állandó jelleggel természetes fogolyállomány él, a vörös fogoly kibocsátása tilos – szögezi le a rendelet. A szakértő szerint azonban téved, aki azt hiszi, hogy ez jelentős védelmet biztosít az őshonos állománynak, hiszen a kibocsátott madarak közül biztos lesznek olyanok, amelyek „megússzák” a vadászatot, elrepülnek, szaporodnak, s innentől kezdve kicsúszik az ellenőrzés a hatóságok kezéből.

Ezért is figyelmeztet az MME levelében arra, hogy az idegenhonos faj betelepítése hatalmas ökológiai kockázattal is jár. Az inváziós fajok terjedése világszerte az egyik legfőbb oka a természeti sokféleség csökkenésének, az általuk okozott probléma megelőzése és kezelése pedig jelentős erőforrásokat igényel, ezért is kérik a tárcától, hogy bocsássa széles körű szakmai vitára, és vizsgálja felül az országban vadászati hasznosítás alatt álló vagy arra tervezett valamennyi idegenhonos faj kezelési szabályozását és gyakorlatát, különös tekintettel az őshonos életközösségekre gyakorolt esetleges negatív hatásokra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/47. számában jelent meg november 20-án.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: agrárium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, mezőgazdaság, szürke fogoly, természetvédelem, vadászat, vörös fogoly


Pin It on Pinterest