Egyelőre kevesebb munkát adnak a rendőrségnek a rémhírterjesztés miatti bejelentések, mint tavasszal. A koronavírus-járvány miatt november eleje óta érvényben lévő különleges jogrend kihirdetésétől december 11-éig mindössze nyolc be-, illetve feljelentés érkezett rémhírterjesztés gyanúja miatt – derült ki az Országos Rendőr- főkapitányság (ORFK) lapunknak küldött tájékoztatásából.
A szám annak fényében tűnik elenyészőnek, hogy a járvány tavaszi időszaka miatt elrendelt rendkívüli jogrend alatt (március 12. – június 18.) összesen 131 be- és feljelentés érkezett a rendőrségre rémhírterjesztéses ügyekben. Ez aligha független attól, hogy a rémhírterjesztés tényállásának szigorítása és kiterjesztése is része volt a koronavírus elleni védekezésről szóló márciusi törvénycsomagnak.
A rémhírterjesztés ugyanakkor nem újdonság, korábban is része volt a Büntető törvénykönyvnek, más kérdés, hogy nagy kihívás lenne ilyen ügyekben jártas jogászt, bírót, de még nyomozót is találni.
Ezt támasztja alá a Belügyminisztérium koordinációs és statisztikai osztályának adatbázisa is. E szerint 2013 és 2018 között senki ellen sem emeltek vádat rémhírterjesztés miatt. Ha erről szóló feljelentés el is jutott a rendőrséghez, annak elutasítása volt a jellemző (14 eset). Egyetlen eljárás indult, ám azt is megszüntették.
A márciusi jogszabályváltozás lényegében „a rémhírterjesztés tényállásának” kibővítését jelentette a különleges jogrendre vonatkozó passzussal. Amely szerint az is rémhírterjesztő, „aki nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására”. A bűncselekmény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (alapesetben három év a büntetés felső határa).
A rémhírterjesztés tényállásának bővítése számos kritikát kapott, többek között a lapunkat jogi képviselettel több alkalommal segítő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet is éles kritikával illette. – Alapvetően a rémhírterjesztés szűk körben alkalmazható. Az új tényállás esetén is számos körülményt kell bizonyítania a nyomozó hatóságnak, egyebek mellett a szándékos elkövetést, illetve hogy azzal akadályozzák a védekezést. Az igazi probléma az, hogy a járványhelyzettel összefüggésben került a kiegészítés a Büntető törvénykönyvbe, ezért dermesztő a hatása az emberek számára. Praktikusan inkább nem mondanak semmit a járványról, nehogy rémhírterjesztők legyenek. A hatás nagyban függ attól, hány eljárás indul, s tavasszal ez nagyon magas volt – magyarázta érdeklődésünkre Pásztor Emese, a TASZ jogásza. Arról csak találgatni lehet, hogy most miért alacsonyabb a rémhírterjesztés-gyanús esetek száma.
A törvénymódosítás megjárta az Alkotmánybíróságot (Ab) is, ám ott úgy találták, hogy nem ütközik alaptörvénybe. Az Ab viszont rámutatott, hogy a rémhírterjesztés csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.
Tavasszal sorjáztak is a rémhírterjesztésről szóló feljelentések a rendőrkapitányságokon. Botrányt kavart, amikor az MSZP-s Korózs Lajos egy magát mentőnek kiadó nővel beszélgetett egy videójában, az ügyben eljárás is indult. A gyulai Momentum tagját egy Facebook-bejegyzés miatt vitték el, miután a gyulai kórházban történt ágyfelszabadításról, „hazaküldött haldokló betegekről” posztolt. Görgényi Ernő (Fidesz) gyulai polgármester ezért fordult – szavai szerint – kéréssel a rendőrséghez. Az ügyészség szerint viszont nem állt meg a rémhírterjesztés, ahogy egy Szerencsről előállított nyugdíjas ügyében sem. Utóbbi két ügyet Varga Judit igazságügyi miniszter úgy kommentálta, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.
A második hullámban, a november 4-étől érvényben lévő különleges jogrend alatt a legnagyobb érdeklődés Gődény György vírusszkeptikus – és kamupártos – celeb előállítását kísérte december 11-én. Az előállítás előzménye lehet, hogy Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa Polt Péter legfőbb ügyésznél érdeklődött, hogy fellépnek-e a vírustagadókkal szemben. A legfőbb ügyész pedig feljelentésként értékelte az országgyűlési képviselő kérdését.
Mindenesetre az ORFK kérdéseinkre azt közölte, hogy a második rendkívüli jogrend idején a nyolc bejelentésből a legtöbb a Budapesti Rendőr-főkapitányságra érkezett, ezenkívül egy-egy feljelentés történt Baranya megyében (Pécsett), Hajdú-Bihar megyében (Debrecenben), Somogy megyében (Siófokon), valamint a Készenléti Rendőrségen. Azt, hogy hány esetben indult nyomozás, nem közölték. Ugyanakkor egyetlen esetben sem történt vádjavaslat. Kifejtették, hogy a büntetőeljárások megindítására szinte kizárólag a közösségi médiában, illetve online sajtóban megjelenő álhírekkel összefüggésben került sor.
Az ORFK azt közölte, hogy a tavaszi 131 be-, illetve feljelentésből 62-t a nyomozás elrendelése nélkül utasítottak el. 21 esetben „került sor” a feljelentés kiegészítésére, majd a feljelentés elutasítására. 16 esetben döntött a rendőrség más szervhez (ügyészség) történő áttételről, illetve más ügyhöz való egyesítésről. A rendőrség végül csupán 23 esetben rendelt el nyomozást, de ezek az eljárások is szinte mind megszűntek bűncselekmény hiányában (két eljárás nem zárult még le). Mindössze egyetlen rémhírgyanús ügyben emeltek vádat – írták.
Minden bizonnyal arról az esetről lehet szó, amelyről lapunk internetes felületén beszámoltunk. E szerint a Pécsi Járási Ügyészség emelt vádat egy vírustagadó férfi ellen a közösségi oldalán megjelent bejegyzései miatt. A vádlott nemcsak a járvány létét vonta kétségbe, hanem a kormány intézkedésének okairól is valótlanságot híresztelt. Az ügyészség arra jutott, hogy a bejegyzések alkalmasak voltak arra, hogy akadályozzák a járványügyi intézkedések eredményességét. A vádlott a Pécsi Törvényszéken megúszta egy megrovással.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang újévi, 2020/1. számában jelent meg december 30-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2021/1. számban? Itt megnézheti!
