Három tagállam nem szavazta meg azt az uniós dokumentumot, amelyben többek között a nők egyenjogúságáról, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésről, vagy például a női nemi szervek megcsonkításának elítéléséről van szó. A tiltakozó tagállamok egyike Magyarország.
Korábban már írtunk azokról a kormányzati kijelentésekről, amelyek lényege egyes uniós jogalkotási javaslatok teljes félreértelmezése és félremagyarázása. Az egyik ilyen, hogy egy nemzetközi szerződést azért akarnak meghosszabbítani, hogy migránsokat telepítsenek le Európában. A másik pedig állítólag 34 millió bevándorló kötelező integrációjával kapcsolatos. A magyar kormány mindkét esetben a valóságtól teljesen elrugaszkodott állításokat fogalmaz meg és sulykol az általa irányított médiumokon keresztül. Csak el kell olvasni (mi megtettük) ezeket a tervezeteket és kiderül, hogy teljesen másról szól a szöveg, mint ahogy a kormány beszél róla.
Most itt a következő esettanulmány, a „gender-ügy”, amely ellen annyira tiltakozik Magyarország hivatalos vezetése, hogy hajlandóak az alapvető emberi jogokat és a nemek közötti egyenlőséget is semmibe venni. A Fidesz képviselői gyakran beszélnek valamiféle gender akciótervről, amelyet Brüsszel akar a tagállamokon keresztülvinni és lényege, hogy a hagyományos családmodellt felrúgják, és kivételezzenek az LMBTQI-közösség tagjaival.
Ami tény: az Európai Unió (a tagállamok) néhány héttel ezelőtt elfogadott egy dokumentumot, amelynek alapját az Európai Bizottság által készített anyag adja és ez okozza a pánikot a kormányoldalon. A magyar fordításban „nemek közötti egyenlőségről” szóló akciótervnél az alcím segíti a jobb megértést: „Ambiciózus menetrend a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének erősítése érdekében az EU külső fellépéseiben”. Tehát ebben a dokumentumban olyan elveket gyűjt össze az EU, amelyeket fontosnak tart és mint ilyeneket, képviseli és támogatja az unión kívüli államokkal, közösségekkel folytatott tárgyalásai során.
A 18 pontos állásfoglalásban leírják például, hogy mélységesen aggasztónak tartják, hogy „az emberi jogok védelmezői és a nők a politikában nemi jellegű fenyegetésekkel és nemi jellegű erőszakkal néznek szembe”. Rámutatnak arra, hogy ezek a megkülönböztetések és az erőszak csökkentik a nők hozzáférését az oktatáshoz, a jobb megélhetéshez, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, sőt, vannak részei a világnak, ahol a vízellátáshoz és a higiéniához való joguk is csorbul.
Viszont elismerik a tagállamok, hogy „a nők és a lányok a világ sokféleségében kulcsfontosságú tényezők a saját szerepvállalásuk és a globális változások szempontjából, a társadalom minden területén. Határozottan és láthatóan hozzájárulnak minden fronton a világjárvány elleni küzdelemhez, és részt kell venniük a válságra való reagálás eldöntésében is”. Azt is fontosnak tartják, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállításnak lehetőséget kell adnia a strukturális egyenlőtlenségek kezelésére, valamint befogadóbb és nemekkel egyenlőbb társadalmak felépítésére.
Megmagyarázta Orbán Viktor sajtófőnöke, miért nevezte a miniszterelnök Karikó Katalint asszonyságnak
Amiket tehát olvashattunk, azok valóban politikai kijelentések, olyan értékek védelembe vétele, amelyet az aláírók lényegesnek és megőrzendőnek tartanak. Itt azonban fel kell hívnunk mindenki figyelemét arra, hogy Magyarország nem írta alá ezt a dokumentumot. Hasonlóan a lengyelekhez és a bolgárokhoz, de ezzel számoljon el saját választói felé a lengyel és a bolgár kormány. Az EU többi 24 tagjának nem volt kifogása a nemek egyenjogúságának támogatásával, a megkülönböztetések felszámolásával kapcsolatban. Mert tegyük gyorsan hozzá, hogy ez az egyébként semmilyen szerződéses kötelezettséget nem jelentő uniós állásfoglalás felszólal például a gyermekek korai, illetve kényszerházasságával szemben, valamint elítéli a női nemi szervek megcsonkítását is. Kivéve Magyarországot.
Túl azon, hogy a magyar kormány által ezek szerint nem értett és ezért elítélt „gender” kifejezés szerepel a dokumentumban, ott van az LMBTQI-személyek jogainak elismerése is. Ők olyan összefüggésben bukkannak fel, mint akik identitásuk miatt gyakrabban vannak kitéve hátrányos megkülönböztetésnek és emiatt helyzetükre fokozottan kell figyelni. Ennyi és nem több.
Mindenesetre érdemes megjegyeznünk ezt az esetet is, amikor a napi politikai érdekek felülírták a nők egyenjogúságának alapvető elfogadását és elősegítését, 2020 legvégén, Európa ezeresztendős államában.
