Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

2020: Amikor minden fejtetőre állt – Történelmi válságkezelő programból történelmi mélységű visszaesés

Szerző: | 2021. január 09., 19:30 | Gazdaság, Magyar Hang Plusz

Üres polc egy magyar élelmiszerüzletben a koronavírus-járvány idején (Fotó: Lukács Csaba/Magyar Hang)

A magyar gazdaság nehezen birkózik meg a koronavírus okozta válsággal. Ennek okai szerteágazóak: egyrészt, mert korszerűtlen, a külföldi tőkére és az olcsó munkaerőre épít, másrészt a hibás pályán mozgó kormány szűkmarkú a bajban lévők támogatásával, de bőkezű oligarcháival, miközben a válság idején is gátlás nélkül finanszírozza a kormánytagok hobbijait. Gondot jelent most az is, hogy a járvány nyári csitulásakor a babérjain ült a kabinet ahelyett, hogy felkészült volna a második hullámra. Közgazdászok elemezték lapunknak a mögöttünk hagyott esztendőt.

HIRDETÉS - AIP

Mellár Tamás: Nagy a visszaesés, mert hibás a mentőcsomag

A magyar gazdaság 2017-2019-es teljesítménye sokakban azt a meggyőződést erősítette, hogy egy intenzív, viszonylag magas növekedési ütemű egyensúlyi pályára álltunk rá. Ennél jóval kevesebben vélték úgy, hogy ez még mindig is az extenzív növekedési szakasz, amelyet az uniós források gyorsított lehívása, az állami beruházások megszaporodása és az építőipar gyors növekedése hozott létre. Az optimisták hangja azonban sokkal erősebbnek bizonyult a kételkedőkénél, és így bizakodva vágtunk bele a 2020-as esztendőbe, feltételezve, hogy folytatódik az előző évek kedvező konjunktúrája – írta a közgazdász.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

A koronavírus-járvány nyomában kibontakozó világgazdasági válság igen hamar éreztette a hatását nálunk is. Az Orbán-kormány április elején elindított egy válságkezelő programot, amelyet történelmi jelzővel illetett, mivel a tervek szerint három év alatt az éves GDP 20 százalékát elérő forrást szándékozott felhasználni a válság megfékezése érdekében. Már a program bejelentésekor is jól látszott, hogy csak a meglévő költségvetési eszközök átcsoportosításáról és az esedékes kifizetési tételek átnevezéséről van szó, reálisan számolva a ténylegesen felhasználható többletforrás alig érte el a GDP 1 százalékát. És amint az hamarosan kiderült, ennek a szerény többletforrásnak nagy része nem is válságkezelésre ment el, hanem az Orbán-kormányhoz közel álló, kedvenc vállalkozások kapták kárpótlás gyanánt.

A kormány illetékes szakemberei is látták, hogy a mobilizált többletforrás mennyisége és felhasználása nem elégséges a válság eredményes kezelésére, de azzal nyugtatták magukat, hogy a magyar gazdaság ma már sokkal erősebb, mint volt a 2008-2009-es válság idején, tehát a kevesebb forrás is elég lesz a nagy visszaesés megakadályozására. Aztán nyár végén jöttek a második negyedéves gazdasági eredmények, amelyek történelmi nagyságú visszaesésről szóltak. A 13,5 százalékos GDP csökkenés ugyanis rekordnak számít, mert ekkora visszaesést még sohasem mértek 1995 óta, amióta negyedéves GDP-adatszolgáltatás létezik. De ez a visszaesés nemcsak hazai rekordnak számít, hanem az EU szintjén is dobogós helyet biztosított Magyarország számára. Így lett tehát a történelmi válságkezelő programból történelmi mélységű visszaesés.

Az első kormányzati hibát (a gyenge válságkezelő programot) azonban követte a második, nevezetesen a nyár végi és ősz eleji tétlenkedés. Ugyanis, a nagyon rossz makroszámok ellenére az Orbán-kormány nem korrigált és nem indított el egy újabb, az előzőtől eltérő elvi alapokra épülő válságkezelő programot, akkor amikor még lehetett volna, a járvány első hullámának a lefutása után. Így jött el november, amikor is a vírusjárvány második szakaszának a csillapítása érdekében olyan intézkedések bevezetésére volt és van szükség, amely tovább rontja az amúgy is gyászos gazdasági helyzetet. És a kormány még mindig nem tanult a saját hibáiból, nem hozott továbbra sem olyan intézkedéseket, amellyel a válság elszenvedőinek, a munkanélkülieknek, a szegény családoknak, a kisvállalkozóknak, az önkormányzatoknak a helyzetét akarta volna javítani. Pedig az erre a célra fordított állami kiadások nemcsak szociális szempontból lettek volna és lennének ma is kívánatosak, hanem a gazdasági visszaesés mértékét is enyhíthették volna és enyhítenék most is, a kiadási multiplikátor hatáson keresztül.

Mind ezek alapján az látszik valószínűnek, hogy a 4. negyedév gazdasági teljesítménye elmarad a 3. negyedévitől, és így összességében 7–8 százalékos GDP visszaeséssel, 4–5 százalékos munkanélküliséggel számolhatunk az év egészét tekintve.

Róna Péter: Visszaütött az, hogy a kormány az emberek helyett a gazdaságot mentette volna

Az elmúlt három évben a magyar gazdaság kiemelkedően jó növekedési számokat mutatott. Miután a kormány és az MNB folytatta a prociklikus gazdaságpolitikát, úgy tűnt, a növekvő infláció mellett a gazdaság továbbra is markánsan növekszik, de jött a koronavírus, és vele a zuhanás, a növekvő eladósodottság, és maradt a magas infláció.

A tavalyi 4,6 százalékos GDP növekedés már a kifulladás korai jeleit hordozta. A szociális ráfordítások csökkentek, az önkormányzatok sanyargatása fokozódott, és kiderült, a növekedés nem a belső erőforrásokra épül, hanem az uniós pénzek erőltetett lehívására, miközben az infláció az uniós átlag kétszeresére emelkedett. Hiába pumpálta a jegybank a pénzt a gazdaságba, annak egyre kisebb volt a hatása, és az EU-s pénzek is fogyni kezdtek, így várható volt a növekedés lassulása. Annál is inkább, mert az uniós pénzeket nem a versenyképesség emelésére használta a kormány, és mert a szociális kiadások csökkentése mellett a forint leértékelődésére támaszkodott a magyar növekedés.

A koronavírus miatti korlátozások hatására az első félévben 5,8 százalékkal csökkent a gazdaság. Ezek megszüntetése után a harmadik negyedév 11,3 százalékos növekedése csaknem ellensúlyozta az előző három hónap 14,6 százalékos esését, de a kilábalás nem bizonyult tartósnak. Az emberi élet védelmében szükséges lépések elmaradása miatt november végére a magyar halálozási arány népességarányosan a legmagasabb lett Európában, ezért szigorítani kényszerült a kormány, így a negyedik negyedév ismét súlyos visszaesést hozhat.

Az év végére várhatóan 10 százalék fölé emelkedő hiány nemcsak a járvány miatti plusz kiadásoknak köszönhető, hanem annak is, hogy a kormány nem fogta vissza a járvánnyal nem összefüggő kiadásokat, az élsport, az egyházak, a határon túli magyarok, a stadionok támogatását. Az európai országok politikájától eltérően szűkmarkúan fordított a szociális védelemre, az oktatás és képzés szintjének fenntartására. A szociális és családtámogatásra fordított összeg, folyóáron számítva, mindössze 1 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet annak ellenére, hogy a járvány az igényt hatványosan megnövelte. A kormány a foglalkoztatási alapból mindössze 2,3 százalékkal költött többet, mint tavaly ebben az időszakban, miközben az önkormányzatok a tavalyinál 6 százalékkal kevesebb támogatást kaptak. A kormány elsősorban nem a nehéz helyzetbe került családokon segített, hanem azoknak a vállalatoknak nyújtott mentőövet, amelyeket a járvány a legérzékenyebben érintette, mondván, hogy ezzel a politikával segít megőrizni a veszélybe került munkahelyeket.

További gond, hogy a járvány a gazdaság, a fogyasztás és a termelés szerkezetének nemzetközi átalakulását, a technológia jelentőségének növekedését erősíti a gazdaságban. Ez azonban nálunk eddig elmaradt, pedig arra lehetőség nyílt volna a családok közvetlen támogatásával, felnőttképzéssel és átképzéssel egybekötve.

Összességében a kormány válságkezelő stratégiája azt reméli és feltételezi, hogy a gazdaság visszaáll a január előtti vágányra. Emellett szól a járvány elleni vakcina ígéretes előzetes adatai, gyors legyártása és remélhetőleg gyors alkalmazása. Ha a lakosság túlnyomó részét sikerül 2021 közepére beoltani, elképzelhető, hogy a világgazdaság már 2021-ben dinamikus növekedést tud felmutatni és hazánk állapota is jobbra fordul. Ellene szól a kormány elavult gazdasági koncepciója, amely a külföldi tőkére, a külföldi technológia honosítására épül, szemben a honi képességek fejlesztésével. Magyarország egyre inkább kimarad a technológiai és tudományos fejlemények fősodrából, leszakad a korszerű oktatás és képzés élvonalától, elszigetelődik, terméketlen vitákba bonyolódik. Az egyre gyengébb szociális ellátás növeli a társadalmi feszültséget, és lebénítja a nemzet egyébként történelmileg is bizonyított rendkívüli alkotó képességét.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang karácsonyi dupla számában jelent meg december 18-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/51. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: gazdasági válság, gazdasági válságkezelés, koronavírus, Mellár Tamás, Orbán-kormány, Róna Péter


Pin It on Pinterest