Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

2020: Amikor minden fejtetőre állt – Az uniós mentőcsomagra leginkább majd hazánknak lehet szüksége

Szerző: | 2021. január 10., 19:30 | Gazdaság, Magyar Hang Plusz

Budapest belvárosának forgalmas helyei a karatén alatt kihaltak (Fotó: Balogh Roland/Magyar Hang)

A magyar gazdaság nehezen birkózik meg a koronavírus okozta válsággal. Ennek okai szerteágazóak: egyrészt, mert korszerűtlen, a külföldi tőkére és az olcsó munkaerőre épít, másrészt a hibás pályán mozgó kormány szűkmarkú a bajban lévők támogatásával, de bőkezű oligarcháival, miközben a válság idején is gátlás nélkül finanszírozza a kormánytagok hobbijait. Gondot jelent most az is, hogy a járvány nyári csitulásakor a babérjain ült a kabinet ahelyett, hogy felkészült volna a második hullámra. Közgazdászok elemezték lapunknak a mögöttünk hagyott esztendőt.

HIRDETÉS - AIP

Bod Péter Ákos: Lehetett volna tudni, hogy baj lesz

Az idei esztendő valójában két évből áll, sőt talán háromból is, az ilyen utólag derül ki. Az első tíz hét 2019-hez tartozik, az pedig a 2010-től kifejlődő üzleti-gazdasági ciklusnak az utolsó teljes éve. Lassan gazdaságtörténeti múlt, hogy Európa és benne térségünk 2008 végén pénzügyi válságba zuhant. Majd szinte mindenki aránylag gyorsan kijutott a recesszióból, és a hullámzó éveket követően 2020-ig jó ütemben növekedett a nemzetközi hátszéllel. A magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan, okkal és ok nélkül élénkített, uniós pénzek elköltésének előre hozatalával, inflációs veszélyt felidéző pénzbőséggel. Így történt, hogy 2020 első negyedévét, amikor Európa recesszióba csúszott, gazdaságunk még kettő százalékos növekedéssel teljesítette – elemezte a helyzetet Bod Péter Ákos.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Azt azonban lehetett (volna) tudni, hogy az év súlyos visszaesést hoz, több okból. A nemzetközi termékláncok átmeneti leállása fogta vissza a kibocsátást már február végétől, de főleg a keresletcsökkenés tett be a konjunktúrának. Az országhatárok visszaállása, a kormányzati korlátozások, a megszeppent lakosok önkorlátozásai nyomán a gazdaságok nagy fokú visszaesést szenvedtek el, a turizmus és a személyes szolgáltatások zsugorodása roppant gyors volt a második negyedévben, amely már brutális visszaesést hozott nálunk is, így 2020 tavasza és a megelőző 14 hónap két külön világ a gazdaságban – és akkor még nem esett szó társadalomról, járványügyről, kormánypolitikáról, a nemzetközi erőviszonyok fordulatairól.

A magyar kormány a kifejlődő társadalmi-gazdasági bajokra az utóbbi évek szokása szerint reagált. Tovább centralizált, elvont és ígért. Nagyvonalú volt a később esedékes teljesítésekkel; példa rá a banki hiteltörlesztések generális felfüggesztése, amivel 2021 elejére tolta át, és ismét a bankok nyakába tette az ügyet. Roppant bőkezű a jórészt értelmetlen, sőt a jövőt betáblázó projektek jegybanki meghitelezése és állami támogatása, a vadászati világkiállítástól a tízmilliárdos élményfürdőig, vélhetően szűk baráti körnek. Viszont a fenntartható álláshelyek megőrzésére nehezen, kelletlenül adott pénzt a költségvetésből, és a munkanélküliségi segélyezés 90 napos tartama sem változott, mintha még mindig két kézzel kapkodnának a munkaerő után.

A költségvetési hiány így is rekordmértékű lesz. A gazdasági válságok kezdetén a lakossági megtakarítási hányad nő, a cégek is kevesebbet ruháznak be. Ez most is így van, a deficitet részben lehet itthonról finanszírozni. A többihez külső hitelfelvétel kell. Az állam 5 milliárd eurót meghaladóan bocsátott ki devizakötvényt az idén; a novemberit még időben, mielőtt kitudódott volna a magyar (és lengyel) vétó az Európai Unió hétéves költségvetéséhez és a nagy mentőcsomagjához szükséges bevételi felhatalmazás ügyében. Mivel a magyar állam adósságállománya a legnagyobb arányú a visegrádiak között, kockázati besorolása pedig a leggyengébb, így az uniós mentőcsomagra leginkább majd hazánknak lehet szüksége. De nem az idén.

A nyár a hamis biztonság tudatában telt el, ami az állami szerveket és a lakosok egy részét illeti; az előrelátó vállalatok viszont berendezkedtek az új viszonyok szerinti működésre. A nyár végén elvileg felkészültebb volt a gazdaság, mint a hirtelen tavaszi leálláskor, az elemzők ezért nem vártak további visszaesést. Ám a járványhelyzet őszre kikerült közegészségügyi hatóságok kontrollja alól a detektálási képesség hiányában. Ez is a remélt „visszapattanás” elmaradását valószínűsíti. A gazdaság csak lassú és elnyúló, ágazatonként igen eltérő ütemben tud teljesíteni a negyedik negyedévben és azt követően. Amint az első tíz hét a megelőző évhez sorolható, lehet, hogy 2020 novemberében kezdődött 2021. Az országos adatok még nem jelzik, de tudható, hogy sok cég tartaléka őszre fogyott ki, az érintett munkavállalók anyagi helyzete romlik, ami súlyosbítja a szociális bajokat és rontja a gyors helyreállítás esélyeit.

Virovácz Péter: Lehetne ennél még rosszabb is

A mikor 2019 végén először hallottunk az új típusú koronavírusról, még senki nem gondolta, hogy ez az esemény ilyen mértékben átírja majd 2020 gazdaságtörténetét.

Magyarország a 2019-es évet közel 5 százalékos gazdasági növekedéssel zárta az első becslés alapján. Az elemzői konszenzus a hazai gazdasági bővülés lassulására számított idén. A piac enyhén 3 százalék feletti GDP-növekedéssel számolt, míg az ING 3,8 százalékos becslése inkább optimista volt. Az év eleje úgy indult, hogy a munkaerőpiacon idén is a munkaerőhiány marad a meghatározó folyamat, a munkanélküliségi adatok teljes foglalkoztatottságközeli helyzetről árulkodnak majd, a két számjegyű bérnövekedés pedig tovább fűti az inflációt. Az idei évre ráfordulva pont az áremelkedés üteme biztosított izgalmakat, hiszen 2019 során az inflációs alapfolyamatok azt mutatták, hogy a magas nyomású gazdaság elmélete a gyakorlatban is működik. A tartós gazdasági növekedés, a potenciális teljesítmény fokozása húzza a GDP-t, ugyanakkor emeli az inflációt is. Sokan már azt vizionálták, hogy az idei év lesz az, amikor a Magyar Nemzeti Bank elkezdi a kamat emelési ciklust.

Kifejezetten érdekes látni, hogy az elképzeléseket milyen drámai mértékben húzta keresztül a Covid–19. A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések drasztikusan esni kezdtek, ahogy egyre súlyosbodott a helyzet. Ma úgy látjuk, hogy 2020-ban közel 6 százalékot zuhanhat a GDP éves alapon. Ugyanakkor a második fertőzési hullám a negyedik negyedévben is mérsékli majd a gazdasági teljesítményt, így még az év utolsó hónapjára ráfordulva is hatalmas a bizonytalanság.

A munkaerőpiac az erős kiindulópontnak köszönhetően az eddigi ismereteink fényében egész olcsón megúszta a sokkot. A munkanélküliségi ráta még az 5 százalékot sem érte el, de még nem láttuk a második hullám okozta károkat. Ez ugyanakkor inkább a jövő évben fejti ki érdemi hatását. Kérdés, hogy az új gazdaságélénkítő csomag, amely elméletben segíthet tompítani az újabb visszaesést, a gyakorlatban mennyit jelent majd. Az év eleji optimizmus hajtotta idei két számjegyű bérnövekedés aligha fenntartható a közeljövőben. A kilátások bizonytalanok, az inflációs várakozások is igencsak módosultak és a vállalatok anyagi helyzete is sokat romlott, ami jelentősen rányomja a bélyegét a béralkufolyamatokra.

Annak ellenére, hogy az év eleji várakozásokhoz képest rosszul néz ki a helyzet, lehetne ennél még rosszabb is. A gazdaságpolitika ugyanis viszonylag gyorsan, célzottan reagált a kialakult sokkra. Nyilván lehetett volna többet, jobban, gyorsabban, de ne feledjük, hogy utólag mindig egyszerűbb átlátni a helyzetet. Összességében úgy látszik, hogy a munkaerőpiacot az intézkedések a járvány első hulláma során stabilizálták, és az ipar is gyorsan magára talált.

A költségvetést eközben jelentősen megterhelte a sokk. A tervezett 1 százalékos költségvetési hiány végül valahol 9 százalék közelében állhat meg. Nagyjából másfél évtizeddel ezelőtt láttunk hasonlót. Az államadósság-ráta ismét 80 százalék fölé emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy a pandémia egy év leforgása alatt egy évtizednyi adóssággal folytatott küzdelmet tesz semmissé. Ezt látva válik még inkább érthetővé, hogy bár lehetett volna még többet költeni, az már nagyon veszélyes helyzetet teremthetett volna az adósságpálya szempontjából. Mindeközben a jegybank is új vizekre evezve állampapír-vásárlásba kezdett és likviditási, hitelezési csomagjaival segíti a gazdaságot. Mindeközben pedig mindenki azt kérdezi, jöhet-e újabb kamatvágás, a szigorítási ciklus pedig a távoli jövő ködébe veszett. Nagyot fordult velünk a világ.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang karácsonyi dupla számában jelent meg december 18-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/51. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Bod Péter Ákos, Csath Magdolna, koronavírus, Mellár Tamás, mentőcsomag, Orbán-kormány, Róna Péter, Virovácz Péter


Pin It on Pinterest