Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Karikó Katalin, az emberiség megmentője

Szerző: | 2021. január 10., 11:30 | Magyar Hang Plusz, Tudomány

Karikó Katalin megkapja a Pfizer koronavírus elleni vakcináját (Fotó: Penn Medicine Facebook-oldala)

Egy csapásra ő lett a leghíresebb magyar tudós a világon, a cikkek a vakcina anyjaként, megváltóként és a Nobel-díj kizárólagos várományosaként hivatkoznak rá. Karikó Katalin több mint negyven éve az mRNS orvosi felhasználását kutatja, de idén tavaszig több megaláztatás és visszautasítás jutott neki, mint siker.

HIRDETÉS - AIP

Két ember ül maszkban a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának molinói előtt, és éppen beoltják őket. Az egyetem az összes közösségi felületén szenzációként tálalja a hírt, miszerint „a Pennsylvaniai Egyetem mRNS-bológia úttörői megkapják a Covid-19-vakcinát, amely az ő megalapozó kutatásaik eredményeképpen készülhetett el”. A két tudós Karikó Katalin és Drew Weissman, mindketten a kilencvenes évek óta dolgoztak párban azért, amit még nem is sejthettek akkor: hogy több mint húsz évvel később felfedezésük reményt adjon egy világjárvány legsötétebb óráiban.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Karikó Katalin arckifejezését a maszk miatt nem látni, nyilatkozata pedig illedelmes: „Hálás és boldog vagyok. Inkább alapkutatást végző tudósnak tartom magam, mégis mindig szerettem volna segíteni a betegeken. Korábban nem gondoltam, (hogy az általam kutatott mRNS-ek) vakcinákba kerülnek majd, és fertőző betegségek ellen vetik be őket, inkább a gyógyításban gondoltam őket hasznosítani. Remélem, hogy most, hogy nagy az érdeklődés az mRNS-technológia iránt, más betegségek ellen is gyógymódot fejleszthetünk a segítségével.”

Ugyanakkor a tudósnak biztosan eszébe jutott, hogy a Pennsylvaniai Egyetemmel, ahol több mint 25 évig tanított és kutatott, nem volt mindig ilyen szívélyes a kapcsolata. A kutatásait kinevették, megalázták, elvették pozícióját, a fizetését csökkentették, és amikor végül otthagyta őket, talán még pezsgőt is bontottak. Most pedig nem tudnak mit csinálni, csak próbálnak a tudós hirtelen jött hírnevében fürdeni, miközben ő egyik interjújában sem rejti véka alá, hogy annak idején csúnyán elbántak vele. A világ pedig hősként ünnepli, Richard Dawkins evolúció biológus azt tweetelte róla, hogy „Adjanak Nobelt ennek a nőnek”, és ezzel egyetért a Nobel-díjakat odaítélő svéd Karolinska Intézet kutatója is.

Persze Karikó a megaláztatáshoz hozzászokhatott már, hiszen első amerikai munkahelyén, az ugyancsak philadelphiai Temple Egyetemen úgy összeveszett a főnökével a nyolcvanas évek végén, hogy az megpróbálta deportáltatni, vissza, a vasfüggöny mögé. De kezdjük az elején!

Az 1955-ben született Karikó Katalin 1976-ban hallott egy előadást a Szegedi Egyetemen, amely a másfél évtizeddel korábban felfedezett mRNS-ekről szólt, és felgyulladt az agyában a villanykörte. Az mRNS-ek (az m a messenger, vagyis hírvivő rövidítése) olyan nukleinsavak, amelyek a gének alapján készülnek a sejtmagban, majd onnan kijutva a bennük őrzött kód alapján szintetizálja a sejt a fehérjéket. Elméletileg tehát, ha azt akarjuk, hogy egy bizonyos proteint állítson elő a sejt, és ezt csak időlegesen tegye, akkor nem kell a génjeit módosítani, elég magát az mRNS-t bejuttatni a sejtbe.

Sokféle okból akarhatjuk, hogy a sejt fehérjét gyártson. Ezáltal közvetlenül a szervezetben készíthetünk gyógyszerhatóanyagokat, vagy így késztethetjük az immunrendszert arra, hogy egy vírus egyik fehérjéjével találkozva, védelmet alakítson ki ellene. Pontosan ezt csinálja a Pfizer és a BioNTech vakcinája (amelynek egyébként már van neve: Comirnaty), és a Moderna oltóanyaga is. Mindkettő hatékonysága bizonyítottan 90 százalék feletti, és mindkettő közvetlenül Karikó Katalin kutatásain alapul.

Karikó Katalint szegedi biokémikus doktoranduszként egyre jobban magával ragadta az mRNS-alapú orvoslás gondolata. Ekkor még egyszerűen nem volt lehetséges mesterséges mRNS-eket előállítani (annak technológiáját csak 1989-ben fejlesztették ki), mégis egyre inkább érdeklődni kezdtek a kutatók a nukleinsav iránt. Közben a magyar kutató ledoktorált, és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban helyezkedett el, ahol RNS-sel dolgozhatott. Magyarországon azonban nem jutott egyről a kettőre, ezért 1985-ben elfogadott egy állást a philadelphiai Temple Egyetemen.

Eladta a kocsiját a feketepiacon, a pénzt sikerült 900 dollárra váltania. Fogta a férjét, kétéves kislányát, Francia Zsuzsannát (aki 2012-ben Londonban, amerikai színekben olimpiai evezősbajnok lett), no meg kislánya játékmaciját, amelynek hasába varrva ott pihent a 900 dollár, és elhagyta Magyarországot. Négy évig dolgozott a Temple Egyetemen, azonban a deportálási kísérletig fajuló ellenségeskedés után áttette a székhelyét Philadelphia másik egyetemére, a Pennsylvaniai Egyetemre. Korszakalkotó felfedezéseit ott tette – kár, hogy ezt nem vették észre.

A kilencvenes évek sem hozták meg számára a várt áttörést. Az mRNS-sel kapcsolatos remények, a kezdeti kudarcok okán, halványulni kezdtek a tudományos világban, és ez magával hozta a kutatás finanszírozásának ellehetetlenülését is. Amikor Karikó még karácsonykor és szilveszterkor is a laborban dolgozott fáradhatatlanul, kollégái lassan elszivárogtak a területről, és más, könnyebb sikerekkel kecsegtető témák felé fordultak. Egyetemi főnökei pedig egyetértettek velük. Bizonyítottnak látták, hogy az mRNS-ben nincs semmi érdekes, ezért ultimátumot adtak Karikó Katalinnak: vagy abbahagyja az mRNS-kutatást, vagy lefokozzák, elveszik magas tanszéki pozícióját, és a fizetését is csökkentik.

„Szörnyű volt, hiszen ugyanazon a héten diagnosztizáltak nálam rákot, két műtét várt rám, a férjem pedig éppen Magyarországon ragadt, ahová a zöld kártyáját megújítani utazott, de valami vízumprobléma miatt fél évig nem térhetett vissza az Egyesült Államokba. Borzasztóan szenvedtem, erre ezt közölték velem” – nyilatkozta Karikó Katalin a Wirednek. A műtétekből lábadozva a tudós úgy döntött, hogy elfogadja a lefokozással járó megaláztatást, csak folytathassa az mRNS-kutatásait.

Aztán 1997-ben egy, a fénymásoló használatáért folytatott veszekedés mindent megváltoztatott. Drew Weissmann, aki már akkor is megbecsült immunológus volt a Pennsylvaniai Egyetemen, erre az incidensre így emlékszik: „ott találtam magam, amint a tanszéki fénymásolóért harcolok egy Karikó Katalin nevű kutatóval. Ő elkezdett beszélni a kutatási témájáról”. Karikónak volt egy ötlete, Weissmann-nak pedig volt kutatási pénze. Így összetették, amijük volt, és folytatódhatott a kutatás. Eközben a magyar tudósnak kevesebb volt a fizetése, mint a laborban mellette dolgozó technikusnak.

A következő években Karikó és Weissman leküzdötték az mRNS-vakcinák előtt tornyosuló (és mindenki mást elriasztó) gyakorlati akadályokat, és 2005-ben benyújtották első szabadalmukat, amelyben a gyógyászatban is alkalmazható mRNS-t írták le. Nagyon fellelkesültek, még spin-off céget is alapítottak, hogy a dologban rejlő üzleti lehetőségeket kiaknázhassák. Innentől már minden sínen volt… vagyis nem, mert az egész senkit sem érdekelt. Karikó befektetők tömegével tárgyalt, akik jellemzően az első értekezlet után többé nem vették fel neki a telefont.

Tíz évvel ezelőtt aztán a Stanford Egyetem egyik kutatója, Derrick Rossi olvasta Karikóék mRNS-vakcinákról szóló egyik közleményét, és rendkívüli izgalomba jött. Rossi az izgalmát azzal vezette le, hogy egy sor harvardi és MIT-professzorral együtt megalapított egy Moderna nevű céget, az mRNS orvosi alkalmazása céljából. A Moderna megkereste Karikó Katalint, hogy licenszeljék a szabadalmát, de azt addigra már eladta az Egyetem – a mából visszatekintve gyakorlatilag ingyen (persze tíz éve senki sem számíthatott a mai állapotokra).

Végül egy kis német céggel, a török bevándorló Ugur Sahin alapította BioNTechhel kezdtek együttműködni, méghozzá mRNS-alapú rákellenes immunterápia fejlesztése érdekében, az egyetem azonban még akkor sem kapcsolt, amikor a BioNTech pár évvel később már a Pfizerrel kezdett együttműködésbe, hogy influenzaoltást alkossanak. Bár a koronavírus előtt még sohasem került forgalomba mRNS-vakcina, a hosszú évtizedek folyamatos kutatása nélkül nem lett volna lehetséges, hogy most, amikor kellett, szó szerint néhány nap alatt előálltak az áttörést hozó molekulával.

2013-ban Karikó kenyértörésre vitte a kérdést az egyetemmel, és elfogadta a BioNTech ajánlatát, hogy legyen a szenior alelnökük. Előtte követelte, hogy állítsák vissza tanszéki státuszát arra, amelytől 1995-ben megfosztották, de csak kinevették. „Azt mondták, tartottak egy értekezletet, és arra jutottak, hogy az én képességeim nem felelnek meg az elvárt követelményeknek. Amikor ezután közöltem velük, hogy akkor felmondok, csak nevettek, és azt mondták, hogy a BioNTechnek még weboldala sincs.” Nos, most már van honlapjuk, és a következő években több tízmilliárd dollárt fognak keresni.

Amikor Karikó Katalin megtudta a klinikai tesztek eredményeit, miszerint a vakcinája 95 százalékban kivédi a Covid-19 betegséget, bevallása szerint mindössze csendes megelégedettséget érzett: „Nem ugráltam sikoltozva örömömben. Számítottam rá, hogy nagyon hatékony lesz.”

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/2 számában jelent meg január 8-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2021/2. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Karikó Katalin, védőoltás


Pin It on Pinterest