Új alapokra helyezné a magyar kormány a diplomata-utánpótlást. A külügyminisztérium ennek jegyében indította el tavaly a Magyar Diplomáciai Akadémiát (MDA), az első évfolyam képzése már szeptemberben elkezdődött. Hogy milyen szerepet szánnak az MDA-nak, azt Szijjártó Péter külügyminiszter 2019 novemberében tartott Fidelitas-kongresszuson elhangzott szavai villantják fel. Arról beszélt, hogy a diplomáciai akadémia elvégzése feltétele lesz a külügyminisztériumi munkának.
A külügyminiszter nyilatkozata értelmében tehát a tárca alapvetően saját hatáskörben gondoskodna a diplomáciai képzésről vagy legalábbis arról, hogy a belépők már az elvárásaiknak megfelelő ismeretekkel álljanak munkába akár a minisztériumnál, akár külszolgálatban.
A posztgraduális képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen szervezik. A külügyminisztériumtól kikért adatok szerint az MDA egyéves képzésére hússzoros volt a túljelentkezés, az 540 jelentkezőből 26 hallgatót iskoláztak be. Az elméleti képzés mellett gyakorlati oktatás is szerepel a programban: tavasszal a minisztériumban, illetve a külképviseleteken lehet gyakorlatot szerezni. A júniusig tartó képzés idejére havi 250 ezer forintos ösztöndíj is jár a hallgatóknak, akik nemzetbiztonsági ellenőrzésen is átestek.
A nagy érdeklődés – a diplomácia világába való belépési lehetőség mellett – minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a képzést hirdetésekben reklámozták, az egyetemeken hirdették, a kiírásban pedig jól követhető felvételi kritériumrendszer szerepelt. A júniusi írásbeli felvételi vizsgán egyórás tesztet kellett kitölteni, majd egy-egy magyar és angol nyelvű esszét kellett fogalmazni. A feladatok széles körű ismeretanyagot követeltek a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok területén. A jelentkezők a hónap végén kaptak értesítést arról, hogy mehetnek-e szóbelizni.
A külügyminisztérium képzése sem indult feltűnés nélkül. Főként a felvételi eljárásról szóltak a panaszok. Ezek az észrevételek az MDA közösségi oldalán is megjelentek, és főként a pontozás átláthatóságát érték kritikák. Az akadémia egy ideig közösségi oldalán is válaszolt a jelentkezők felvetéseire, később azonban már nem. Az ősz folyamán lapunkhoz is érkeztek emiatt jelzések, amelyek – egy részére – a közelmúltban kaptuk meg a válaszokat a külügyminisztériumtól.
Egy felvételiző olvasónk az eredményeit és levelezését is bemutatta. Ő a számításai szerint – akár az esszét, akár azt a teszttel együtt figyelembe véve – elérte a 80 százalékos eredményt, mégsem mehetett szóbelizni. Emiatt e-mailben kérte pontszámai részletezését, ám azt nem küldték el neki, csupán az esszé értékelését. Így derült ki, hogy a jelek szerint a teszt eredményét nem vették figyelembe a pontozásban. Ez azért figyelemre méltó, mert az MDA honlapján máig látható felvételi kiírásban nincs arról szó, hogy az nem számítana az értékelésbe. A pályázó érdeklődött arról is, hogy mikor változott meg a hivatalos pontszámítás, de erre nem kapott választ. Ezért mi is megkérdeztük a külügytől, hogy változott-e annak módja, de leszögezték: a pontszámítás az előre meghirdetett metódus szerint zajlott, menet közben semmilyen változtatás nem történt.
Akadtak azonban szubjektív szempontok is az írásbeli felvételin, amelyen összesen 100 pontot lehetett elérni. Ilyen volt például a motivációs levél, és pluszpontot ért egy-egy ajánlás is. Akadt, aki EP-képviselői ajánlással bejutott, másnak az egyetemi tanári korteskedés kevésnek bizonyult. A külügyminisztérium közlése szerint az írásbelin leadott esszéket szakértők pontozták anonim módon, az értékelésbe ezenfelül beleszámított a meglévő nemzetközi tapasztalat, több idegen nyelv ismerete, illetve a tudományos eredmények is. Tekintettel a diplomáciai munka sajátosságaira, a szóbeli meghallgatáson hangsúlyosan figyelembe vették a ritka nyelvek ismeretét is. A felvételi eljárás során az átlagos pontszám 82 volt – írták.
Mivel külföldi oktatók is vannak a kurzus előadói között, illetve külföldi szakmai gyakorlat is szerepel a programokban, megkérdeztük, hogy a koronavírus-járvány okoz-e fennakadást a képzésben. A külügy azt írta, hogy nem, mivel a külföldi szakemberek egy része online tartja meg előadását. Ezt néhányan kifejezetten kérték, de a lehetőséget az akadémia is felajánlotta, a többiek előadását pedig a tavaszi félév második felére ütemezték át – közölték.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/2 számában jelent meg január 8-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2021/2. számban? Itt megnézheti!
