Műemlékvédelem, de csak az utca felől

Rácz Miklós épületkutató szerint beszűkült, befektetői érdekekhez igazodó gondolkodást mutat a történelmi épületek átalakítása. Ebbe a sorba illik szerinte a Radetzky-laktanya átépítése és a Földművelésügyi Minisztérium épületének átalakítása, amely ráadásul állami beruházás. A szakember hibásnak tartja azt a szemléletet, hogy pusztán az utca felé jelzik az arra járóknak, milyen is volt egykor a jelentős részben lebontott épület.

Megkezdte a kormánypártokhoz közel álló beruházó, a Market Zrt. a budapesti Duna-part ikonikus épülete, a Radetzky-laktanya bontását. A Bem téri történelmi épületegyüttes hátsó része, a XIX. században épült klasszicista magtár néhány nap alatt eltűnt, teljesen áldozatul esett az átalakításnak. Az új terveket a korábbinál enyhébb tiltakozással fogadta a közvélemény és az a civil szervezet is, amely 2016-ban még sikeresen lépett fel a Radetzky-laktanya átépítése és az akkori tulajdonos, egy szlovákiai hátterű ingatlanfejlesztő cég ellen: a Magyar Patrióták Szövetsége most úgy véli, hogy elfogadható kompromisszum született, mivel a mostani terv az eredetihez hasonló formában őrzi meg az épület dunai homlokzati részét.

A korábbi tulajdonos tervei valóban teljesen újragondolták volna a Radetzky Duna felőli részét is: ennek nyomán az eredetihez alig hasonlító, modern épület született volna. Bár ez a mostani tervek alapján másképp lesz, az utca felőli rész hasonlósága a szakemberek szerint önmagában messze nem elegendő a helyes és szakszerű műemlékvédelemhez. Sőt, Rácz Miklós régész, épületkutató szerint egy jelentős történelmi középület esetében ez nem más, mint a nyilvánosság „átverése”. A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (Réke) vezetőségi tagja most mégis ezt az irányt látja több budapesti épület átalakításánál.

– Miért akarja növelni a kormány a befektetők mozgásterét?
– Miért nem beszélhetünk műemlékvédelemről, ha kizárják a nyilvánosságot a döntésekből?
Keresse a válaszokat a teljes cikkben a Magyar Hang Plusz felületén online!