Orbán vagy Gyurcsány, nem az itt a kérdés!

Úgy van! Múlt héten is magyarabb voltam a teljes Fidesz-vezérkarnál (nem ám komolyan venni, ez csak az őféle torzulásuk tükör általi ironizálása akarna lenni), és gyönyörű apró falvakban jártam. De ez most mellékes. Most gyurcsányozni fogok. Juhé! Mi több: yeah!

Itt van nekünk ez a végletekig lecsupaszított, a Soros-kampányok egyszerűségébe butított politikai jóslat, miszerint 2022 egyetlen üzenete, hogy Orbán vagy Gyurcsány. Amibe bizonyos nem kicsiny körökben eléggé beleszerelmesedtek, hiszen az egyik térfélről nézve Orbán, a másikról meg Gyurcsány minden idők sátánja, a ha harc, legyen harc pedig a sorkötelezettség visszaállításának lázában égő, nem volt biztonsági öv, és mégis felnőttünk közéletileg túl aktív nemzedékek valósághelyettesítő pirulája, csakhogy. 

Ellenben. Viszont. Tehát. Elnézést, hogy hebegek és habogok, de nehéz topik ez egy tábormentes demokratának. Vagyis. Hogy a búbánat rágná meg, hogy ilyenekről kell cikkeket írni! Na, jó, ne kerülgessük. Nekünk Gyurcsány mindig Gyurcsány marad. Úgy, ahogy az őszödi beszédben megteremtődött, az október 23-ai rendőri zavargásokban pedig csúcsra ért.

Ellenben. Viszont. Vagyis. Tehát. Huszonkettő nem róla szól. Orbánról igen, de róla sem úgy. Mindegy most már, borítom magamra a pártszimpátiás tömegek megsemmisítő haragját: nem Gyurcsány és nem Orbán a főszereplő, hiába képzelgi mindkettő ugyanezt a másik oldalról nézve, hanem mi. A nép. A magyar társadalom. Hoppá (ahogy az internetes hírportálok ősidőszakában próbáltuk a szégyenteljesen gagyi cím adással magunkra vonni a kattintók figyelmét), döbbenet.

Miért gondolja azt Dévényi István, hogy a huszonkettes Fidesz-bukással mindenki nyerne (egyvalakit kivéve)? Kiderül a teljes cikkből: vegye meg az idei 3. lapszámot az újságárusoknál (tartalomjegyzék itt), vagy olvassa el a cikket online előfizetésünkkel!