Idén nem jut alamizsna a békétlenség levezetésére

A magyar gazdaság hét éven át tartó, lendületes növekedését törte derékba a Covid-járvány. A 2020-ra előre jelzett 6,5 százalék körüli visszaesés a legrosszabb éveket, így 1945-öt, 1956-ot és 1991-et idézi. Igaz, a foglalkoztatás adatai egészében kedvezők, ámde mind az eseti megfigyelés, mind a szakértői értékelések kétségeket fogalmaznak meg. Vállalkozások sora szűnt meg, egész ágazatok – így az idegenforgalom, a vendéglátás, a légi közlekedés – vélhetően ki nem heverhető veszteségeket szenvedtek.

Amíg a hivatalos elemzések még kora ősszel is a gyors kilábalás reményében készültek, az év végére mindenkinek számot kellett vetnie azzal, hogy a visszaesés mélyebb, a kilábalás pedig lassabb lesz a korábban vártnál. Az amerikai és az európai gazdaság állapota súlyos megrázkódtatásról tanúskodik: az előbbi 6,5, az utóbbi 7,4 százalékos recesszióba csúszott az előzetes adatok szerint. A kínai gazdaság ugyan növekedést mutat, a 2019. évi 6 százalék után alig 1,9 százalékot, azaz a harmadát, azonban az ottani statisztikai kimutatások hitelességét még a helyi elemzők jó része is kétesnek véli – ez nyilván nemcsak a járványügyi adatokra érvényes. Utóbbi területen csúnyán lelepleződött a hivatalos manipuláció, amely vélhetőleg azóta sem szűnt meg.

A magyar gazdaság teljesítményét kedvezően befolyásolta, hogy a nyári és a kora őszi időszakban enyhültek a korlátozások. Emellett a kormányzat – retorikájával ellentétben, de a realitások tudomásul vételével – ösztönös keresletélénkítést folytatott. Egyfelől nem álltak le a beruházások – bár a lassulás nem volt elkerülhető. Másfelől az 50 százalék feletti újraelosztás azt is jelenti, hogy az állami intézményekben – a kórházaktól a vasútig – fennmaradt a foglalkoztatás, fizetik a béreket és a nyugdíjakat, vagyis a kereslet nem omlott össze. A jegybank folytatja a szuper laza pénzpolitikát, a hitel költsége reál értéken zérus közeli.

Mennyire lehet sikeres a válságkezelés, kitörhetnek-e bárhogyan is a leszakadó régiók és rétegek? Csaba László elemzését elolvashatja január 22-én megjelent idei 4. számunkban, vagy online előfizetésünkkel!