Az Északi sarkkörön vívják a következő hidegháborút?

Először állomásoznak amerikai bombázók norvég földön. A B-1-esek jelenléte azonban nem meglepő, hanem egy tizenöt éve tartó katonapolitikai folyamat újabb felvonása.

Csapatmozgásokról, a haderő elhelyezéséről, bevetésekről és jövőbeni tevékenységeiről nem nyilatkozunk, és ezután sem fogunk. Így reagált a norvég közmédiának a norvég légierő sajtószóvivője, Stine Barclay Gaasland arra a hírre, hogy február végén négy amerikai B–1 Lancer stratégiai nehézbombázó és mintegy kétszáz fős személyzete érkezik a Trondheim melletti Örland légibázisra. Így most először állomásoznak majd amerikai bombázók norvég földön. Az elmúlt években az Északi-sark vidékén egyre aktívabb Kremlt érthetően felpaprikázta a lépés.

A régió a klímaváltozás hatására visszahúzódó jég következtében megnyíló kereskedelmi hajózásra használható útvonalak és nyersanyagforrások miatt válik egyre fontosabbá. Elemzők már több mint tíz éve mondják, az északi országok és a két egykori hidegháborús nagyhatalom mellett Kína vagy épp India is egyre nagyobb érdeklődést mutat a térség iránt. Így biztonságpolitikai szempontból ők is mind inkább kihívást jelentenek az amerikaiak és az oroszok számára.

Egyes elemzők a B-1-esek norvégiai jelenlétét már Joe Biden oroszokkal szemben várható keményebb fellépésének tulajdonítják.