A saját Covid–19-vakcina manapság éppúgy a szuverenitás és a nagyhatalmi státusz elengedhetetlen feltétele, mint például az atomütőerő. Éppen ezért árulkodó, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja közül Franciaország az egyetlen, amelynek eddig nincs sikeresen befejezett saját fejlesztése. Mi történt Louis Pasteur országával?
Háromszázmillió adag koronavírus elleni vakcinát kötött le még tavaly nyáron az Európai Bizottság a Sanofi francia gyógyszergyártónál. A projektet az Európai Unió vészhelyzeti, 2,4 milliárd eurós költségvetéséből el is kezdték finanszírozni, de az Egyesült Államok is 2,1 milliárd dolláros keretösszeget bocsátott a Sanofi és a brit GSK gyógyszercég rendelkezésére a Covid–19 elleni vakcina fejlesztéséhez. Ebből is látszik, hogy mind Brüsszelben, mind pedig Washingtonban komolyan számoltak a francia vakcinával. Az Európai Bizottság nagyrészt a Sanofi fejlesztésére alapozta volna az oltást, és a jelenlegi hiánynak egyesek szerint éppen ez az egyik oka.
A teljes cikkben erről is olvashat:
– Miért késik a francia vakcina?
– Hogy vált a védőoltás politikai és szuverenitási kérdéssé?
A válaszokat a Magyar Hang február 26-án megjelent 2021/9. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
