Tavaly elmaradt, idén februárban azonban sebtiben összerántották Kína és 17 kelet-közép-európai ország vezetőinek szokásos csúcstalálkozóját. Az online megrendezett konferencián Kína a legmagasabb szinten, Hszi Csin-ping elnökkel képviseltette magát, de a közép-kelet-európai országok – Magyarország kivételével – különösen alacsony érdeklődést tanúsítottak a tanácskozás iránt.
A Politico szerint a protokollra oly érzékeny pekingi vezetés számára valóságos diplomáciai arcul csapást jelenthetett, hogy a három balti állam, valamint Bulgária, Románia és Szlovénia is csak miniszteri szinten képviseltette magát. Sőt, Igor Matovic szlovák miniszterelnök sem lett volna jelen, ha a csúcs előtt nem írtak volna alá egy exportszerződést bárányhús szállításáról a kínai piacra.
– Talán túlzás arcul csapásról beszélni, de a mostani csúcson történtek valóban jelzik, hogy a közép-kelet-európai országok egyre kevésbé lelkesednek a 17 + 1 együttműködés iránt – mondta lapunknak Matura Tamás Kína-kutató. Sok ez a hat miniszter abból a szempontból is, hogy ily módon az együttműködésben résztvevő uniós tagállamok fele képviseltette magát viszonylag alacsony szinten a találkozón.
Hogy miről olvashat még a cikkben?
- Amit mi szeretnénk, azt a kínaiak nem tudják adni, amit pedig ők akarnak, azt a legtöbb uniós közép-kelet-európai ország nem szeretné
- A formálódó második hidegháború előszeleként előtérbe került a geopolitika
- Valóságos misztérium övezi a magyarországi kínai beruházásokat
Olvassa el a teljes cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
