Harmincéves a visegrádi együttműködés. A közös érdekek védelmének és a közép-európai identitás erősítésének jegyében született összefogás e hosszú és göröngyös, három évtizedes út után megmutatta létjogosultságát. Mint ahogy azt is, hogy a pragmatikus megközelítés növelheti a regionális együttműködés hatékonyságát.
A nagyhatalmak között őrlődő közép-európai térség összefogása, a belső ellentétek elsimítása kezdettől logikus kihívásként jelent meg ezen országok vezetői előtt. Ennek jegyében találkozott 1335 végén Károly Róbert magyar király kezdeményezésére a visegrádi palotában III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király. A találkozó eredménye, hogy a nézeteltérések tisztázása után sikerült közösen fellépniük Bécs árumegállító joga ellenében. Harminc évvel ezelőtt pedig e középkori megállapodás apropóján invitálta szintén Visegrádra Antall József magyar kormányfő Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnököt. Az 1991. február 15-én aláírt Visegrádi Nyilatkozat az akkor frissen függetlenné vált és a demokratikus útra lépett közép-európai államok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviseletét, lépéseinek összehangolását tűzte ki célul.
A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
