Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Kiszorulnak a magyarok? Mostantól súlyos tízmilliókba kerülnek a brit diplomák

Szerző: | 2021. március 03., 19:30 | Külföld, Magyar Hang Plusz

A Manchesteri Egyetem bölcsészkara (Fotó: Gergely Károly)

Lapunk utánajárt annak, hogy mibe kerülhet a brexit után egy magyar diáknak, ha az EU-ból távozó szigetország egyetemein szeretne diplomát szerezni.

HIRDETÉS - AIP

Január 29-én lezárultak a jelentkezések a brit egyetemi alapképzésekre, amit az egész szigetországban az UCAS rendszeren keresztül zajlik. A felvételi rendszert üzemeltető szervezet adatai szerint a tavalyi 1030-hoz képest idén már csak 430 magyar diák jelentkezett a határidőig. Összehasonlításként: 2015-ben ennél a sikeresen felvett diákok száma is magasabb volt, hat évvel ezelőtt 510 magyar diák kapott ajánlatot. Európa-szerte szintén jelentős, 40 százalékos visszaesés volt tapasztalható a jelentkezések számában. A magyarországi Engame Akadémia elemzése szerint a lelkesedés ilyen mértékű csökkenésének három fő oka volt: a megnövekedett tandíj, a kedvezményes diákhitel elvesztése és a kötelező diákvízum igénylésének bevezetése.

A tandíj folyamatos növekedése már korábban is problémát jelentett: a brit diákok közt a mai napig rossz emlékű liberális demokrata–konzervatív koalíció 2012-ben 9000 fontra (közel 3,8 millió forint) emelte az éves tandíjat, amely 2016-ban tovább emelkedett 9250-re. Fontos megjegyezni, hogy ez az összeg a brit, illetve az uniós diákokra vonatkozott. A „tengerentúli” diákokra vonatkozó tandíjak ennek az összegnek akár négyszeresére is rúghattak, illetve jelentősen változtak képzések és egyetemek szerint. Egy 2021 februárjában kiadott tanulmány szerint az EU-s diákok évente 1,2 milliárd, míg a „tengerentúliak” több mint 2 milliárd font tandíjat fizettek ki az egyetemeknek.

A teljes cikkben erről is olvashat:
– Hogy nőhet 21 millió forintra a tandíj?
– Felvehető-e a kedvezményes diákhitel?
– Mi ütheti be a végső szöget a brit diplomára várók álmainak koporsójába?

A brexittel azonban az európai, így a magyar diákok is elestek a „home status”-tól, ami eddig garantálta nekik a 9250 fontos tandíjat. Így tehát a 2021 szeptemberében kezdődő tanévben az uniós diákokra is a szakonként, egyetemenként eltérő, tengerentúliakra szabott tandíjak vonatkoznak, ami szélsőséges esetben (orvosi és gyógyszerészeti szakok) akár az 50 ezer fontot is elérheti (21 millió forint). Az egyik negatív hatása ennek a lépésnek az lehet, hogy a diákok szakválasztását nem csak az érdeklődésük, vagy esetleges karrierlehetőségük, hanem az adott szak „drágasága” is befolyásolni fogja.

A tandíjak rögzített összegén felül az uniós diákok a kedvezményes diákhitel felvételének lehetőségét is elvesztették. Ahogy azt már korábban megírtuk, a brit diákhitel fedezte az alapképzés teljes költségét, az ezzel foglalkozó állami szerv (Student Loans Company) közvetlenül az egyetemnek utalja az összeget. Azok, akik jelentkeztek a hitelre, csak akkor kezdik visszafizetni a diákhitelt, amikor az éves keresetük meghaladja a 25 ezer fontot (9,1 milliót forint).

Ez a lehetőség válik elérhetetlenné a 2021-ben kezdő európai diákok számára, így más forrásból kell előteremteni a tandíjra valót. Bár természetesen vannak limitált számban ösztöndíjak magyar diákoknak, és ebből a szempontból a magyar kormány ilyen irányú tevékenysége is pozitív (a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram komoly hiányt pótol), azonban megfelelő mennyiségű ösztöndíj összegereblyézése rendkívül nehéz. Akár azt is lehet mondani, hogy Magyarország egyfajta kompország a gazdag és a valóban leszakadó országok között: elég gazdag (és uniós) ahhoz, hogy diákjaira ne tervezzenek célzott ösztöndíjakat, de nem elég módos ahhoz, hogy a többségnek zsebből elérhető legyen a több tízmilliós tandíj.

A végső szöget a brit diplomára várók álmainak koporsójába a vízum körüli mizéria üti be. Akik 2021 után jelentkeznek, legkorábban a tanulmányok megkezdése előtt hat hónappal jelentkezhetnek vízumra, ami öt év Nagy-Britanniában tartózkodásra ad jogot. A jelentkezés ára 348 font (145 ezer forint). A pályázathoz bizonyítani kell, hogy a diák ajánlatot kapott egy felsőoktatási intézménytől, illetve azt, hogy megfelelő angoltudással rendelkezik (bár ez általában már az egyetemi jelentkezéshez is elengedhetetlen). Mindezek mellett a sikeres vízumhoz bizonyítani kell, hogy az első év tandíját fedezni tudja a pályázó (szerencsés esetben 4 millió forint alatt marad ez az összeg), illetve a bankszámlán 9 hónapnyi megélhetési költségnek is elérhetőnek kell lennie (Londonban 12 006 fontot, Londonon kívül ez 9207 fontot jelent).

Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben valaki sikerrel átverekszi magát az egyébként sem egyszerű felvételin (amiről korábban itt írtunk), legkevesebb 10 millió forint megtakarítással kell rendelkeznie már ahhoz, hogy beengedjék a szigetországba. Ezzel a belépési cenzussal lényegében teljesen elveszett azok számára a lehetőség a brit egyetemeken való tanulásra, akik megélhetési költségeiket – vagy akár tandíjukat is – saját, tanulás mellett végzett kereső foglalkozással teremtették volna meg.

Természetesen lesznek ösztöndíjak európai diákoknak, és az egyetemek többsége várhatóan aktívan tenni fog azért, hogy valamiféleképpen megőrizze európai helyzetét a diákokért versenyző felsőoktatási intézmények között. Ez azonban nem fogja azt kompenzálni, hogy több száz magyar és több tízezer európai diák számára lényegében teljesen valószínűtlenné váltak azok az álmok, hogy valaha Nagy-Britanniában tanuljanak, így a nagy presztízsű brit egyetemek helyett vélhetően egyre többen fognak Hollandiába, Dániába, vagy Németországba menni.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: brexit, egyetem, felsőoktatás, Nagy-Britannia, oktatás


Pin It on Pinterest