Volt már elnök asszonyuk is, de előfordul, hogy a férj bejelenti: szeretne egy második feleséget

Albert Enikő jelenti Jakartából!

Milyen az élet nőként Indonéziában? – Középosztálybeliként a szüleim támogatták a tanulmányaimat, nem tettek különbséget köztem és a bátyám között. Úgy gondoltam, ha felnövök, bármi lehetek, akár az ország elnöke is. Nem mintha ez lett volna a vágyam, de ekkoriban azt láttam, hogy még a hatalom csúcsán is nő áll, Megawati Sukarnoputri – meséli a fővárosban élő Yunita. – A mi patriarchális társadalmunkban elvárás, hogy a nők megfeleljenek a hagyományos viselkedési modellnek, legyenek engedelmesek, csendesek, nőiesek. Én közel a harminchoz még nem mentem férjhez, de egyre többen kérdezgetik, mi a baj velem. Pedig nemrég végeztem a főiskolán, utána Ausztráliában tanultam és örülök, hogy itthon találtam munkát.

Yunita barátnője, Dewi kevésbé volt szerencsés, szülei nem egyeztek bele, hogy külföldön járjon egyetemre, holott a bátyját kifejezetten támogatták ebben.

Indonézia kulturális és vallási sokfélesége miatt nehéz általánosságban beszélni a női szerepekről. A legnyugatibb pontjától, az iszlám jogot, a saríát követő Acehtől kezdve a tradicionális jávai kultúrán, a hindu Balin át a jórészt keresztény Pápuáig több mint ötezer kilométer hosszan elnyúló szigetvilágban a nők helyzete sokféle.

A teljes cikkben erről is olvashat:
– Miért takarja el egyre több nő az arcát?
– Mennyire jellemző a poligémia?
– Miért kerülhet megalázó helyzetbe az indonéz nő?
– Milyen az indonéz nőkép, és összeegyeztethető az arab befolyással?

Indonéz nőnapi körképünket keresse a Magyar Hang március 5-én megjelent 2021/10. számában (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületen (részletek itt) online!