„Csak hitvány emberek hihetik, hogy Szeleczky Zita antiszemita volt”

Megállt az idő. A harmincas-negyvenes évek sztárszínésznője, Szeleczky Zita megítélése kapcsán mindenképp ezt érezhetjük. Az utóbbi hetekben újra előkerült a személye, miután a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) kutatócsoportja vaskos kötetben gyűjtötte össze az 1946-1959 közötti levelezését. A kormánnyal nem szimpatizáló értelmiségi közeg pedig rögtön felemelte a mutatóujját: itt egy vérbeli nyilas komika mosdatása zajlik.

„Hőst farag belőle az Orbán-rendszer”, kommentálta Facebook-oldalán a rendszeresen publikáló Lázár György. Bejegyzésében egyenesen azt állítva, hogy Szeleczkynél kevés lelkesebb propagandistája volt Szálasi Ferenc zsidótlanítási programjának. Hozzátette, a színésznő szerény tehetségű, intellektuális képességei mérsékeltek voltak, viszont élete végéig kiállt a hungarizmus mellett. Lázár posztja sikeresen fel is korbácsolta az indulatokat, értelmiségiek sora ítélte el a nyilasnak mondott színésznőt, illetve a kormány emlékezetpolitikáját, míg mások a színésznő védelmében, a tévedésekre felhívva a figyelmet szóltak hozzá.

Nagyjából, mintha csak az ötvenes évek kézivezérelt sajtójának vádjait olvasnánk. Ami természetesen nem jelenti, hogy Szeleczky személye ne lett volna vitatott, illetve hogy ne kísértette volna meg a politika, és pályája ne siklott volna félre. Csakhogy az összkép jóval összetettebb, és ha a színésznőt megveszekedett nyilaspártisággal vádoljuk, akkor nagyjából íróink-színészeink felét kihajíthatjuk a kánonból.

– A színésznővel szemben a mai napig a fő vádakat nem megszólalásai, hanem egyes megjelenései jelenti
– Gobbi Hilda kiállt Szeleczky mellett a negyvenes évekbeli perében

A teljes cikket a Magyar Hang március 19-én megjelent 2021/12. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

A Szeleczky Zita Kutatócsoport válasza

„A Szeleczky Zita Kutatócsoport a Károli Gáspár Református Egyetemen jött létre 2017-ben. A javarészt fiatal kutatók által végigvitt projektet az egyetem finanszírozta (a projekt szakmai vezetője társadalmi munkában látta el a feladatát), amelynek kizárólagos célja az azóta elhunyt örökös, Jávor Zoltán által – néhai Nagy Péter budafoki református lelkipásztor közvetítésével – az intézménynek ajándékozott magánlevelezés digitalizálása, begépelése, az idegen nyelvű levelek lefordítása, és a Szeleczky Zita életútja és válogatott magánlevelezése című forrásközlés megjelentetése volt. A projekt a kötet 2020-as megjelenésével lezárult. Színház- és filmtörténészként, kommunikációkutatóként a tudományos projekt keretében nem volt és a továbbiakban sem célunk a téma lehetséges politikai olvasatainak vizsgálata.

Kötetünkben Szeleczky Zita 1946-tól 1959-ig keletkezett, eddig feldolgozatlan, válogatott magánlevelezését tettük közzé (a forrásanyag a Károli Gáspár Református Egyetem Bod Péter Könyvtárában, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban elérhető). Az első négy fejezetben a témában eddig megjelent szakirodalom és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található peranyag segítségével a családtörténet és életrajz fontosabb állomásait rekonstruáltuk. A háborús büntetőpert és a rehabilitációt érintő kérdésekkel kapcsolatos objektív tényadatok megtalálhatók a kötet életútról szóló fejezetében (11-23. oldal). Ezeket korábban már Veress József (2005), Pusztaszeri László (2011), Jávor Zoltán és Péter Zsolt, az OSZMI munkatársa (2012), továbbá Kis Domokos Dániel, az OSZK munkatársa (2015) is megosztották a témában megjelent tudományos közléseikben. Mindezek kiegészítéseként az említett fejezetben, kronologikus sorrendben megismerhetővé válnak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában elérhető és kutatható, az 1940-es évek második felében lezajlott népbírósági tárgyalás peranyagai és a tanúvallomások szöveges változatai is.

1948. február 7-én a távollétében ítélték el Szeleczky Zitát. Ebből a fejezetből idézzük Dr. Bollinger József védő beadványának végét, melyet Várkonyi Zoltán tanúvallomása is alátámasztott: »Végül igazolni kívánom azt is, hogy amidőn Várkonyi Zoltán 1944-ben a Gestapo elől nem mert hazamenni, akkor mind neki, mind családjának felajánlotta otthonát.« Dr. Szigethy Gábor, Ruttkai Éva veje, színháztörténész írja »A Száműzött Szeleczky Zita” c. 2007-ben MTA-n elhangzott laudációjában, hogy »hiába állította a kommunista Várkonyi Zoltán, hogy Szeleczky Zita neki, a származása miatt üldözött színésznek felajánlotta menedékül a saját lakását – a rágalmazó nyilasok után a rágalmazó kommunisták bélyegezték hazaárulónak a színésznőt.«

A filmszerepeiről szóló fejezetben idézzük a színészi kvalitásaira vonatkozó írásokat (Veress József, Nemeskürty István és Kelecsényi László munkáit). 1936 és 1951 között 27 filmben szerepelt és minden jelentős, magyarországi sztárrendszerrel foglalkozó szakirodalom megemlékezik róla (külön kitérve a korabeli női sztárok helyzetére: Karády Katalin, Tolnay Klári, Szeleczky Zita).

A magyarországi és az emigrációs időszak színházi és filmes szerepeit, előadóestjeit táblázatos formában közöltük. A kötetben két interjú is olvasható, Péli Lajosnéval, a művész legnagyobb hazai magángyűjteményének kialakítójával és Jávor Zoltánnal, Szeleczky Zita keresztfiával, aki a magánlevelezést az egyetemnek ajándékozta.

1990 és 1998 között többször is hazalátogatott, 1993. május 15-én megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét. 1994. január 17-én a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bűncselekmény hiányában megsemmisítette a Népbíróság 1948. február 7-én hozott ítéletét és felmentették. 1998. október 17-én végleg hazaköltözött, Érden telepedett le, egy önkormányzati lakásban lakott1999. július 12-én bekövetkezett haláláig. Budapest Főváros és a XI. kerületi Önkormányzat, továbbá a Szeleczky Zita Alapítvány a Budafoki út 10/c szám alatt található szülői házra 2004-ben emléktáblát helyezett el. 2007-ben posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.

Tényszerű adatok alapján megállapítható, hogy a tudományos kutatómunka egyetlen célja, hogy feltárja Szeleczky Zita életútjának egy részét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján.

A Károli Gáspár Református Egyetem ezért határozottan visszautasítja George Lazar Facebook-bejegyzésében foglaltakat, amely valótlan tényállításokat tartalmaz, és így sérti a Károli Gáspár Református Egyetem jóhírnevét. A Károli Gáspár Református Egyetem ezért felszólítja George Lazart, hogy törölje a hivatkozott Facebook bejegyzését. Ennek hiányában az egyetem a jog adta lehetőséggel él.”