A Norvég Tudományos Akadémia a világ egyik legrangosabb matematikai elismerésével, az Abel-díjjal tüntette ki Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét. A díjat a diszkrét matematika és az elméleti számítástudomány terén elért eredményeivel érdemelte ki.
– Az biztos, hogy nekem ez az igazi életformám. Ebben érzem magam jól – közölte lapunknak adott interjújában arra a kérdésre, hogy jobban érzi-e magát most, mint amikor az MTA elnöke volt.
Beszélt arról is, hogy a diszkrét matematika ágai közül napjainkban a gráfelmélet, vagy más néven hálózatelmélet válik egyre fontosabbá. Ezzel meg lehet például vizsgálni, hogy a hálózat elemei – például az emberek – között milyen gyorsan terjed a járvány. Vagy a hálózatba kapcsolt számítógépek között milyen algoritmusokkal lehet a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban kapcsolatokat létesíteni.
- Hogyan kutat egy matematikus, mivel telik a munkanapja?
- Végül a számítástudomány forradalma tette elfogadottá és megkerülhetetlenné a diszkrét matematikát?
- A hetvenes évek Magyarországán milyen lehetősége volt egy algoritmusokkal foglalkozó matematikusnak számítógéphez jutni?
A teljes interjút a Magyar Hang március 26-án megjelent 2021/13. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
