Miért szeretjük azt képzelni, hogy Teleki Pált meggyilkolták?

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. április 3-án fordította fegyverét maga ellen Teleki Pál, ezzel feltehetőleg hatást gyakorolva a háború későbbi menetére is. Hogyan befolyásolhatta tettével az eseményeket? Miért gondolják sokan, hogy valójában megölték őt? Miért kísérelt meg már száz éve is egy öngyilkosságot? Ezekről beszélgettünk A miniszterelnök élete és halála című könyv szerzőjével, Ablonczy Balázzsal a friss számunkban megjelent Időgép történelmi mellékletben.

Sokan azt gondolják, hogy ha Teleki Pált meggyilkolták volna, akkor elmondhatnánk, valójában nem is mi tehetünk a második világháborúban történtekről – fejtette ki lapunknak adott interjújában Ablonczy Balázs. A Teleki Pálról 2005-ben hosszú kötettel jelentkező, majd azt 2018-ban átdolgozó történész szerint az részben igaz is, hogy nagyhatalmak játékszerei voltunk, de a felelősség kérdése nem megkerülhető. Ő például semmiképpen nem fogalmazna úgy, hogy Magyarország csak áldozat volt.

De tehetett-e volna bármit is a miniszterelnök, ha nem vet véget életének? Elkerülhető lett volna a háborús bevonódás? Ablonczy felhívta rá a figyelmünket, hogy Teleki valójában sosem beszélt fegyveres semlegességről, a kifejezést Bajcsy-Zsilinszky Endre használta. – Teleki, ha egyáltalán emlegetett ilyet, „nem hadviselő fél”-ként gondolt Magyarországra. De Magyarország benne volt egy szövetségi rendszerben, aláírta az antikomintern paktumot, csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. Ebből kikiabálni, és azt mondani, hogy bocs, én semleges vagyok, ez nyilván nem is lett volna reális. Nem is sikerült megúszni a háborút – mondta a történész.

A teljes interjúban erről is olvashat:
– Miért menekült Teleki a halálba, miért nem csupán lemondott?
– Hogyan folytathatta volna a politikus, ha életben marad?
– Kik ma Teleki hívei?
– Milyen szerepe volt a miniszterelnöknek a zsidótörvények meghozásában?
– Miért tartották ismerői Telekit egy kifejezetten szerethető figurának?

A válaszokat és a teljes interjút a Magyar Hang április 1-jén megjelent 2021/14. számában olvashatja el, annak is történelmi mellékletében, az Időgépben. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületen (részletek itt) online!