Tettes vagy áldozat az (ipari) állattenyésztés? Lehet-e egészségtelen a túlzásba vitt gyümölcsfogyasztás? Mennyi antibiotikumot használnak a húsiparban? És az ökológiai állattenyésztés el tudná-e látni az emberiséget élelemmel?
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a világ egyre több húst fogyaszt, ami nemcsak az egészségünkre, de a környezetünkre is káros hatással lehet. Annak jártunk utána, mekkora az állattenyésztés ökológiai lábnyoma, illetve mit tehetünk azért, hogy az ember is jóllakjon, és a bolygó is megmaradjon. A megjelenés után azonban Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MASZ) ügyvezető igazgatója jelezte, hogy számos ponton cáfolná Rodics Katalin kutató-biológus, a Greenpeace Magyarország agrárszakértője által elmondottakat. Véleményének úgy adhattunk teret, ha a Greenpeace szakértőjének is lehetősége nyílik a reakcióra, így a következőkben a húsfogyasztási és állattenyésztési vita második részét olvashatják. Előbb a MASZ ügyvezető igazgatójának megjegyzését a cikk egyes állításaival kapcsolatban, majd Rodics Katalin megjegyzését mindehhez.
Ízelítőül néhány ellentétpár:
- Ez egy jól hangzó ám életveszélyes kijelentés, amivel örömmel egyetért bárki, de ha megvalósítanánk, éhen halnánk.
- Nem halnánk éhen, sőt egészségesebbek lennénk.
- A túlzásba vitt zöldség és gyümölcs fogyasztás is károsítja az egészséget.
- Alapvetően vitatkozom az első állításával, hogy „A túlzásba vitt zöldség és gyümölcs fogyasztás is károsítja az egészséget”. Erre sok ázsiai, például indiai közösség egészsége adja meg a cáfolatot.
A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
