Teljes káosz jöhet Afganisztánban

Teljes káosz jöhet Afganisztánban

Amerikai katona és egy afgán család a tálibokkal folytatott harc során Helmand tartományban 2010. február 13-án (Fotó: REUTERS/Goran Tomasevic)

Itt az ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját – jelentette be Joe Biden amerikai elnök, aki a jelképes szeptember 11-ei napot határozta meg az amerikai csapatok afganisztáni kivonulásának végdátumaként. Ahogy az várható volt, a bejelentés után a NATO részéről is közölték, hogy megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását. Így lényegében a Nyugat feladta célját, hogy katonai erővel pacifikálja az afganisztáni helyzetet. Az már most egyértelműen látszik, hogy az amerikai lépés – amelyről eredetileg még az előző elnök, Donald Trump döntött május 1-jei céldátummal – kizárólag a táliboknak kedvez, és már rövid távon hozzájárulhat ahhoz, hogy az iszlamisták felszámolják az eddigi demokratizálási eredményeket.

Rossz tapasztalatokból ugyanis akad errefelé bőven, elég csak a Szovjetunió kudarcára gondolnunk. A szovjet hadsereg a nyolcvanas években egyszerűen beleragadt az afganisztáni háborúba, és miután 1989-ben kivonult Afganisztánból, a Moszkva által támogatott kommunista rezsim még egy ideig tartotta a frontot, majd végül összeomlott a tálibok nyomása alatt.

  • A húsz éve tartó összecsapásokban már több mint 2400 amerikai katona halt meg
  • Bár a terrorkalifátust sikerült legyűrni Afganisztánban, szélsőségesekből még akad bőven

A teljes cikket a Magyar Hang április 23-án megjelent 2021/17. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!