Eláraszthatják boltjainkat a környezetkárosító módon előállított brazil hústermékek

Ma még kevés brazil csirke- és marhahús hozza kísértésbe a magyar vásárlókat, de ha a jelenlegi formájában elfogadják az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodást, az olcsó, ám rendkívül környezetkárosító módon előállított brazil hústermékek eláraszthatják boltjainkat, hátrányba hozva a hazai termelőket is – figyelmeztetnek a környezetvédő szervezetek.

Nem az olcsó ár az egyetlen probléma a tervezett szabadkereskedelmi egyezménnyel, amelynek tárgyalását 2019 nyarán zárta le az Európai Unió és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). Jelenleg a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyására vár a megállapodás, a várható káros hatások miatt azonban egyre erősebb a tiltakozás az unió lakossága és gazdálkodói körében. Sőt, ahogy további részletek derülnek ki a zárt ajtók mögött húsz éven át folytatott tárgyalásokról, már egyes tagállamok – mint például Ausztria, Franciaország és Írország – is felemelik szavukat a Dél-amerikai Közös Piaccal, azaz a Mercosurral kötendő megállapodás ellen.

Az egyezmény hatására a Mercosur-régióból származó import mértéke 30 százalékkal fog növekedni – állítják szakértők. – A GRAIN­ nemzetközi civil szervezet tanulmánya szerint a Dél-Amerikából az EU-ba irányuló etanol exportja 540, a rizsé 60, a baromfihúsé 55, a marhahúsé pedig 50 százalékkal gyarapodhat. Egy, a francia kormány felkérésére készített elemzés pedig arról számol be, hogy ha a Mercosur-országokban megnövekedne a marhahústermelés, az évente legalább 25 százalékkal fokozná a dél-amerikai erdőirtás mértékét, és ugyancsak évente további 36 ezer négyzetkilométer esőerdő elpusztítását vonná maga után. Ez utóbbi nagyjából megfelel a Dunántúl területének – mondta lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programfelelőse.

Erről is olvashat a cikkben:
• Az európai autóipar érdekeit szolgálja a megállapodás – mondja Fidrich Róbert
• Beözönlenének a tiltott növényvédőszerek Európába?

A teljes cikket a Magyar Hang április 23-án megjelent 2021/17. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!