Vegyes képet mutat a magyar mezőgazdaság az elmúlt tíz év változásait feltérképező Agrárcenzus 2020 előzetes adatai alapján. A felmérés egyik legnagyobb tanulsága, hogy folytatódik a vidéki társadalom „paraszttalanítása”: a paraszti kultúra és mentalitás eltűnését jelzik a birtokkoncentráció erősödéséről, és a gazdálkodók, azon belül is az állattartók visszaszorulásáról tanúskodó számok.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összeírása alapján a hazai gazdaságok száma a legutóbbi, 2010-es cenzus óta az akkori mintegy 351 ezerről, folyamatos fogyás mellett 2020-ra 234 ezerre csökkent, kétharmaduk elsősorban növénytermesztéssel foglalkozik. Az általuk művelt több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület nyolctizede szántó volt.
Még drámaibb a változás, ha 30 éves időtávlatot nézünk, mint ahogyan Raskó György agrárközgazdász tette. A KSH 1989-ben még több mint 1,2 millió mezőgazdasági tevékenységet végző háztartást rögzített, az ezredfordulón már csak 958,5 ezren voltak. Számításai szerint egy emberöltő alatt 820 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás tűnt el, azaz évente átlagban közel 27 ezres volt a csökkenés.
Erről is olvashat még a cikkben:
• Tény, hogy a nagy pénz a gabona- és az olajosmag-termelésben van, ami elkényelmesíti a gazdákat
• Külön kategóriát képez az olyan „agrárvállalkozó”, mint Mészáros Lőrinc
• A lúd- és a kacsaállomány például 38 és 46 százalékkal csökkent
A teljes cikket a Magyar Hang április 30-án megjelent 2021/18. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
