Határmódosítási láz a Balkánon

Határmódosítási láz a Balkánon

Janez Jansa szlovén miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának elsõ napi ülésére érkezik 2020. október 15-én, a koronavírus-járvány idején (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)

Erődemonstráció, nyomásgyakorlás, destabilizáló akció – csak néhány magyarázat azoknak a nem hivatalos diplomáciai feljegyzéseknek a hátterére, amelyeket nemrég hoztak nyilvánosságra a balkáni sajtóban az államhatárok esetleges átrajzolásáról. Az egykori jugoszláv tagköztársaságokban ma már a legkevésbé sem fogadják örömmel ezeket a kezdeményezéseket, inkább gyanakvásra adnak okot. A háttérben pedig mindig felmerül a kérdés: cui prodest? – azaz kinek használ, hogy újra bedobják a köztudatba ezt a kérdéskört.

Az első megszellőztetett diplomáciai feljegyzést még április közepén tette közzé a Necensurisano (Cenzúrázatlan) nevű portál. A szlovén baloldalhoz köthető lap szerint Janez Jansa szlovén miniszterelnök még február közepén átadott egy „non paper” dokumentumot Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben a balkáni államhatárok módosítását javasolta.

Ezekről is olvashat még a cikkben:
• Mi változhatna?
• Kit gyanítanak a tervek hátterében?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!