Az EU tud kemény is lenni, ha akar. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyhatalmakkal szemben nem igazán akar, valószínűleg ezt kívánja a diplomáciai józanság. De például Észak-Koreát vagy Líbiát előszeretettel szankcionálja és most minden bizonnyal erre a sorsra fog jutni Fehéroroszország.
Szokatlanul kemény szankciókkal sújtotta az EU Fehéroroszországot, miután a belarusz hatóságok leszállásra kényszerítették a légterükön áthaladó polgári járatot, majd az egyik utast, Raman Prataszevicset és barátnőjét elfogták. A repülőgépen zömmel uniós polgárok voltak, akiket órákon keresztül tulajdonképpen szintén fogva tartottak a minszki repülőtéren. – Példátlan, felháborító, nem maradhat következmények nélkül – ezek voltak a nemrég lezajlott uniós csúcsra érkező állam- és kormányfők leggyakrabban használt kifejezései az üggyel kapcsolatban. A témát sürgősséggel vették napirendre és rögtön ennek tárgyalásával kezdték a találkozót. A megszólalók közül egyedül a magyar miniszterelnök nem vett tudomást a nemzetközi botrányról. Orbán Viktor rövid videóban vázolta a csúcs témáit, de Fehéroroszország állami gépeltérítését meg sem említette.
Vajon mire alkalmas az uniós szankciótár és milyen gyakran alkalmazzák?
Mennyi ország szerepel jelenleg az EU szankciós listáján?
Van-e most az EU-nak fehérorosz tárgyalópartnere?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
