Bankba tett kutyaagyak segítenek az emberi öregedés vizsgálatában

Az ELTE Etológia Tanszékén működő szeniorkutya-program kutyaagybankjában őrzött minták alapján megszülettek az első tudományos eredmények. A kutatók bizonyították, hogy van egy fehérje, amely az idősödő kutyák agyában hasonlóképpen működik – tehát vélhetően hasonló funkciót lát el –, mint az emberben. Ez is azt bizonyítja, hogy a kutya öregedésének vizsgálata alkalmas lehet az öregedés (benne az emberi öregedés) általános megértésére és a hozzá kapcsolódó gyakori egészségi bajok kutatására.

Bár az agykutatás az utóbbi évtizedekben hallatlan fejlődésen ment át a non invazív (vagy legalábbis kevéssé invazív) képalkotó eljárások – az MRI, a CT, a PET és társaik – hatására, de minden célra ezek az eljárások sem használhatók. Egyrészt mikroszkopikus léptékben (még?) nem képesek leképezni az agyszövetet, másrészt molekuláris biológiai, genetikai, immun-hisztokémiai vizsgálatokat nem lehet végezni egy digitális felvételen. Vagyis nem lehet megmérni, hogy az adott agyterületen milyen gének aktívak, és milyen vegyületek termelődnek. Ehhez bizony boncolni kell.

Jelenleg gyakorlatilag csak halott állatok vagy emberek agyából lehetséges ilyen vizsgálatokat végezni. Viszont a modern tudományetikai felfogás sokkal inkább előtérbe helyezi az értelmi képességeiket tekintve magasabb rendűnek tartott állatok (például a kutyák, macskák, főemlősök) jólétét, ezeken agyi anatómiai és molekuláris biológiai vizsgálatokat végezni szinte lehetetlen. Pontosabban akkor lehetséges, ha az állatot nem a kísérlet céljából tartották, majd nem ezért ölték meg.