Vajon hány zsinagóga állt az ókori Pannoniában?

Izgalmas ókori kirakóst tárt a nagyközönség elé a minap Lassányi Gábor régész: egy jeruzsálemi ásatáson egy olyan, színházi maszkot ábrázoló, kettészedhető bronzmécsest találtak, aminek a „párja” még kilenc éve az Óbudán fekvő ókori római provinciaközpontban, Aquincumban bukkant elő. A Kr. u. I-II. századra keltezett mécsesekről azt feltételezik, hogy ajándéktárgyként funkcionálhattak.

E felfedezés is kulturális kapcsolatot feltételez az egykori Iudea/Syria Palaestina és Pannonia római provinciák között. Ennek nyomán megnéztük, mit tudunk a római kori Pannonia zsidó közösségeiről. Sok korabeli feliratot nem köthetünk hozzájuk, az ismert mintegy 6 ezer pannoniai vésett kőemlék közül mindössze hat köthető hozzájuk, további hatról pedig feltételezik, hogy e közösségekhez tartozott.

A Biblia latin fordításában, a Vulgatában a zsidók istene „Deus Aeternus” alakban szerepel, ezért e megszólítás és a „synagoga”, vagy a „prosechua” (imahely) formulák közös megléte egy feliraton jó eséllyel köthető zsidó közösségekhez. Ezek alapján három helyről – Brigetio (Komárom), Intercisa (Dunaújváros) és Mursa (Eszék) – tudunk korabeli zsinagógáról, imahelyről.

Miről olvashat még a cikkben?
• Mikor és hogyan kerültek zsidó közösségek Pannoniába? Hol telepedtek meg leginkább?
• Kik állták saját zsebből az imahelyek felújítását?
• Mikor tűnhetett el az egyik zsinagóga újjáépítését megörökítő felirat?
• Hogyan viszonyult a zsidókhoz a Pannoniában népszerű, 193 és 235 között uralkodó Severus császári dinasztia?
• Mikori a legkésőbb a zsidókhoz köthető római felirat Pannoniában és mit tudunk róla?