Lopakodó azeri bevonulás

Lopakodó azeri bevonulás

Örmény katona kémleli az ellenség állásait Hegyi-Karabahban, idén januárban (Fotó: REUTERS/ARTEM MIKRYUKOV)

Még alig hallgattak el a fegyverek Hegyi-Karabahban, már harmadik hete tart a feszültség az örmény–azeri határon. Az őszi siker ugyanis megnövelte Baku önbizalmát, és a hektikus örmény belpolitikai helyzetet kihasználva Azerbajdzsán most a Szovjetunió felbomlása óta rendezetlen határ kérdését is „megoldaná”. Természetesen a maga módján. A két ország kiújult viszályában ismét Moszkva közvetít.

Megint Moszkva vállalta magára a közvetítői szerepet a Baku és Jereván közötti konfliktusban. Azerbajdzsán és Örményország között május közepén vált ismét feszültté a viszony. Ezúttal nem Hegyi-Karabah, hanem a két ország közötti mindmáig rendezetlen határvonal kérdése borzolja a kedélyeket. A közel 450 kilométeres azeri–örmény határ pontos delimitációja a Szovjetunió széthullása után a mai napig nem történt meg. Úgy tűnik, a tavaly őszi katonai sikerek meghozták az azeriek étvágyát, és most erővel rendeznék a határkérdést is.

• Mit tennének most az azeriek?
• Mi minderre Jereván válasza?
• Miért érdeke Moszkvának a közvetítés?

A teljes cikket a Magyar Hang június 4-én megjelent 2021/23. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!