Az osztogatás hatalma

A magyar választó magatartását nagyban befolyásolja a pénztárcája és az érzelmei, ugyanakkor a higgadt, okos érvek kevésbé hatnak rá. Az a párt, amelyik a racionalitásra alapoz, meghal ebben az országban.

Természetesen túlzás lenne azt állítani, hogy minden magyarországi választó egyformán gondolkodik, ilyen értelemben nincs „a” magyar választó. Ha azonban a többpártrendszer 1989-es visszaállítása óta megtartott megannyi választás eredményeit átgondoljuk, akkor a választói többséget mégiscsak átfogták közös jellemzők, amelyek alapján szavazott a pártokra: jólét és érzelmek. Itt és most alapvetően a materiális kérdések politikára gyakorolt hatását gondoljuk végig. 1990-es parlamenti választás: nem a rideg vadkapitalizmus, hanem a szociális piacgazdaság köszönt majd az országra, győzött az MDF. 1994: a rendszerváltozás veszteseit felemeljük, győzött az MSZP. 2002: a jóléti rendszerváltás ígérete, győz megint az MSZP. 2006: fejlődik tovább az ország, áfacsökkentés, szocialista győzelem. 2014: rezsicsökkentés, megint győz a Fidesz. 2018: újabb rezsicsökkentés, nő a lakosság egy részének életszínvonala, harmadjára nyer a kormányzópárt.

Erről is olvashat a cikkben:
• Pénztárca és érzelmek: azok a pártok a legsikeresebbek, akik ezekkel jól bánnak
• Vajon mi lesz a szavazók többsége számára meghatározóbb a döntésnél: a Fudan Egyetem kétségtelenül gyanús ügye, vagy a nyugdíjemelés, rezsicsökkentés?