Megölnénk-e valakit, ha ezzel több ember életét mentenénk meg?

Megölnénk-e valakit, ha ezzel több ember életét mentenénk meg?

A 2-es villamos a budapesti Duna-parton (Fotó: Unsplash/Arvydas Venckus)

Megölnénk-e valakit, ha ezzel több ember életét mentenénk meg? Ez a dilemma a modern pszichológia megszületése óta foglalkoztatja a kutatókat – a laikusokat pedig talán évszázadok óta. Nem csoda, hogy a probléma már számos fikciós mű központi eleme sok évtizede. A potyautas című sci-fi a legújabb ezek közül, de a dilemmát ez sem képes megoldani. Talán mert nem is lehet.

Amikor Tom Godwin 1954-ben beküldte Rideg egyenletek című novelláját (első magyar megjelenés: Galaktika, 1990 május, ford.: Kemény Dezső) az Astounding című sci-fi-magazinba, a szerkesztő rengetegszer visszaküldte a szerzőnek. A baja a befejezéssel volt, és ez a közjáték rávilágít a novella alapját képező morális dilemma feloldhatatlanságára. Godwin ugyanis kényszeresen próbálta a szereplőket megmenteni attól, hogy dönteniük kelljen két rossz opció közül, és boldog végkifejletet próbált adni a történetnek. A szerkesztő viszont nem engedett, és végül kivasalta a szerzőből az egyetlen elképzelhető – és legtragikusabb – végződést.

A Rideg egyenletek egy űrhajón utazó pilótáról és egy potyautasról szól. A kis űrhajó létfontosságú gyógyszert szállít egy bolygóra, de csak egy ember szállítására van elég üzemanyaga. Két emberrel a fedélzetén sosem fog eljutni a járvány sújtotta telepre, és ott mindenki meghal – nem beszélve a pilótáról. Csak egy megoldás révén teljesülhet a küldetés: ha a lány így vagy úgy távozik az űrhajóról, ami szükségszerűen a halálával jár.

Ugyanerről szól A potyautas című film is, amely a Netflixen látható, de sok más alkotásban is megjelenik a dilemma, amely az emberiség egyik legszorongatóbb etikai kérdése. Morálisan indokolható-e emberek halála, ha ennek árán több ember életét menthetjük meg? A pszichológiában könyvtárnyi irodalma van az általánosan villamosdilemmának hívott gondolatkísérleteknek. Nem lehet általános érvényű választ adni a kérdésre, de a sok évtizednyi kísérletek (amelyekben nem sérült meg senki, mert csak hipotetikus síkon zajlottak) arról árulkodnak, hogy számtalan tényező befolyásolja az alanyok döntéseit. Legfőképpen az, hogy neki aktív szerepet kell-e vállalnia az emberek életének kioltásában.

Erről is olvashat a cikkben:
• Mi a villamosdilemma és a felüljáródilemma közti különbség?
• Igazolható-e morálisan az áldozat?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!